Kis légykapó

Kis légykapó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Részalrend:	Passerida;
Öregcsalád:	Muscicapoidea;
Család:	Légykapófélék (Muscicapidae);
Alcsalád:	Saxicolinae;
Nem:	Ficedula;
Faj:	F. parva;
Tudományos név
	Ficedula parva; (Bechstein, 1792)
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kis légykapó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kis légykapó témájú médiaállományokat és Kis légykapó témájú kategóriát.

A kis légykapó (Ficedula parva) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Johann Matthäus Bechstein német természettudós írta le 1792-ben, a Muscicapa nembe Muscicapa parva néven.^[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Eurázsia középső részén honos, erdők lombkoronájának lakója. Hosszútávú vonuló, telelni délre vonul. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, síkvidéki esőerdők, valamint ültetvények és vidéki kertek.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő az öreg bükkösök patakvölgyeiben.^[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 11–12 centiméter, szárnyfesztávolsága 18–21 centiméter, testtömege pedig 8–11 gramm.^[5] A hím torka vörös, mint a vörösbegynek.

A hím

és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Főleg rovarokkal táplálkozik, de vonuláskor a bodza bogyóit is fogyasztja.^[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Korhadt fák odvaiba készíti fészkét, melyet mohával bélel ki. Fészekalja 5–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig kotlik. A fiókákat még 13–14 napig táplálja, mire kirepülnek. A hím fiókák vörös mellénye csak 2 éves korára alakul ki, de egyévesen már költ.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 forint. Fészkelő-állománya 60-150 párra tehető (2008-2012)^[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
↑ ^a ^b ^c ^d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. január 1.)

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 1.)

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. június 22.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 1.)

[C-3] Avibase. (Hozzáférés: 2021. január 1.)

[D-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. január 1.)

[E-5] Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. január 1.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]