Kis légykapó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kis légykapó
Ficedula parva мухоловка мала.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Muscicapoidea
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Ficedula
Faj: F. parva
Tudományos név
Ficedula parva
(Bechstein, 1792)
Elterjedés
FicedulaParvaIUCN2019-3.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis légykapó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis légykapó témájú médiaállományokat és Kis légykapó témájú kategóriát.

A kis légykapó (Ficedula parva) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Johann Matthäus Bechstein német természettudós írta le 1792-ben, a Muscicapa nembe Muscicapa parva néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Eurázsia középső részén honos, erdők lombkoronájának lakója. Hosszútávú vonuló, telelni délre vonul. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, síkvidéki esőerdők, valamit ültetvények és vidéki kertek.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő az öreg bükkösök patakvölgyeiben.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 11–12 centiméter, szárnyfesztávolság 18–21 centiméter, testtömeg 8–11 gramm.[5] A hím torka vörös, mint a vörösbegynek.

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Főleg rovarokkal táplálkozik, de vonuláskor a bodza bogyóit is fogyasztja.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Korhadt fák odvaiba készíti fészkét, melyet mohával bélel ki. Fészekalja 5–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig kotlik. A fiókákat még 13–14 napig táplálja, mire kirepülnek. A hím fiókák vörös mellénye csak 2 éves korára alakul ki, de egyévesen már költ.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 forint. Fészkelő-állománya 60-150 párra tehető (2008-2012)[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. január 1.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]