Kerti sármány
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Emberiza hortulana Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 A kerti sármány elterjedési területe
költőhely (nyáron)
telelőhely
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kerti sármány témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti sármány témájú médiaállományokat és Kerti sármány témájú kategóriát.
|
A kerti sármány (Emberiza hortulana) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[2] Egyes szervezetek a Glycyspina nembe sorolják Glycyspina hortulana néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európában és Ázsia nyugati részén honos, telelni a trópusi Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi füves puszták, cserjések és sivatagok, valamint ültetvények.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon rendszeres fészkelő volt, de az utóbbi évtizedben nem észleltek költőpárokat. Április és augusztus hónapok között találkozhatunk vele.[5]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 16–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 23–29 centiméter, testtömege 25–36 gramm.[5] Feje hamuszürke, háta verébszínű, hasa rozsdavörös, farktöve barnásszürke, a hímnek barna mellszalagja van. A két külső kormánytollon fehér folt található. Csőre és lábai hússzínűek. Hangja: lágy „ci-ip” vagy füttyentésszerű „cia” éneke elnyújtott „zi-zi-zi-zi-zü-zü”.
 |
 |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nyáron főleg rovarokkal táplálkozik, míg télen magvakat fogyaszt.[5]
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Talajon a sűrű fű közé építi fészkét. Fészekalja 3-6 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik. A fiókák hamar elhagyják a fészket, táplálásukban mind két szülő részt vesz, még egy-két hétig.[5]
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2026. május 21..
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2026. május 21..
- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2026. május 21..
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2026. május 21..
- 1 2 3 4 5 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 2026. május 21..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2026. május 21..
