Sármányfélék
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Citromsármány
(Emberiza citrinella) | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sármányfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sármányfélék témájú médiaállományokat és Sármányfélék témájú kategóriát. |
A sármányfélék (Emberizidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.
A jelenlegi rendszer nem bontja tovább alcsaládokra a családot.
A korábban ide sorolt sarkanytús sármányokat és hósármányokat újabban sarkantyússármány-félék (Calcariidae) néven családi szinten különítik el a valódi sármányoktól. Szintén a közelmúltban lettek leválasztva egyes újvilági fajok is, melyek számára hozták létre a verébsármányfélék (Passerellidae) családját.
Egyes régebbi rendszerek azonban elkülönítik a Galápagos-szigeteken élő Darwin-pintyeket, azokat a különálló Geospizinae alcsaládba helyezve. Más rendszerek ezt az alcsaládot a közeli rokon tangarafélék (Thraupidae) családjába sorolják.
Rendszerezés[szerkesztés]
A családba az alábbi 22 nem és 149 faj tartozik:
- Emberiza (Linnaeus, 1758) – 38 faj
- citromsármány (Emberiza citrinella)
- fenyősármány (Emberiza leucocephalos)
- ezüstfejű sármány (Emberiza stewarti)
- sövénysármány (Emberiza cirlus)
- tibeti sármány (Emberiza koslowi)
- bajszos sármány (Emberiza cia)
- Godlewski-sármány (Emberiza godlewskii)
- mezei sármány (Emberiza cioides)
- barkós sármány (Emberiza jankowskii)
- kövi sármány (Emberiza buchanani)
- szürke sármány (Emberiza cineracea)Loxigilla
- kerti sármány (Emberiza hortulana)
- rozsdás sármány (Emberiza caesia)
- sivatagi sármány (Emberiza striolata)
- pacsirtasármány (Emberiza impetuani)
- hegyi sármány (Emberiza tahapisi)
- szokotrai sármány (Emberiza socotrana)
- fokföldi sármány (Emberiza capensis)
- Tristram-sármány (Emberiza tristrami)
- örvös sármány (Emberiza fucata)
- törpesármány (Emberiza pusilla)
- tajgasármány (Emberiza chrysophrys)
- erdei sármány (Emberiza rustica)
- sárgatorkú sármány (Emberiza elegans)
- aranyos sármány (Emberiza aureola)
- vörhenyes sármány (Emberiza rutila)
- szavannasármány (Emberiza flaviventris)
- szomáli sármány (Emberiza poliopleura)
- barnaszárnyú sármány (Emberiza affinis)
- Cabanis-sármány (Emberiza cabanisi)
- kucsmás sármány (Emberiza melanocephala)
- vörösfejű sármány (Emberiza bruniceps)
- kénsárga sármány (Emberiza sulphurata)
- feketearcú sármány (Emberiza spodocephala)
- bambusz sármány (Emberiza variabilis)
- szürkevállú sármány (Emberiza pallasi)
- nádi sármány (Emberiza schoeniclus)
- mandzsu sármány (Emberiza yessoensis)
- Piezorina (Lafresnaye, 1843) – 1 faj
- Incaspiza (Ridgway, 1898) – 5 faj
- Incaspiza pulchra
- Incaspiza personata
- Incaspiza ortizi
- Incaspiza laeta
- Incaspiza watkinsi
- Amaurospiza (Cabanis, 1851) – 3 faj
- fehérvállú magvágó (Amaurospiza moesta)
- kék magvágó (Amaurospiza concolor)
- Amaurospiza carrizalensis
- Diglossopis (Sclater, 1856) – 4 faj
- Diglossopis indigotica
- Diglossopis glauca
- Diglossopis caerulescens
- álarcos virágfuró (Diglossopis cyanea)
- Melanospiza (Ridgway, 1897) – 1 faj
- szigeti bölénypinty (Melanospiza richardsoni)
Alternatív rendszerezésként megjelenhet a Geospizinae alcsalád, amely a galapagoszi Darwin-pintyeket foglalja magában. A rendszertani alternatívát az alapozza meg, hogy ezek a madarak nagy valószínűséggel egyetlen közös őstől származnak, közös kategóriájuk felállítása szükséges.
Források[szerkesztés]
- Magevok.lap
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek egy része
