Sövénysármány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Sövénysármány
Cirl bunting cropped.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Sármányfélék (Emberizidae)
Nem: Emberiza
Faj: E. cirlus
Tudományos név
Emberiza cirlus
Linnaeus, 1766
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sövénysármány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sövénysármány témájú médiaállományokat és Sövénysármány témájú kategóriát.

A sövénysármány (Emberiza cirlus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Európa középső és déli részén, valamint a Földközi-tenger környékén honos. Betelepítették Új-Zélandra is.

Természetes élőhelyei a cserjések, valamint gyümölcsösök, szőlők, erdőszélek és sziklás hegyoldalak. Állandó, de kóborló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendkívül ritka fészkelő.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 15-16 centiméter, szárnyfesztávolsága 22-26 centiméter, testtömege 21-29 gramm.[4]

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Főleg magvakkal táplálkozik, de nyáron csigákat, bogarakat és hernyókat is fogyaszt.[4]

Szaporodása[szerkesztés]

Nyílt területen bokrok védelmében, száraz fűszálakból építi csésze alakú fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 11-13 nap.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekvő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 22.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 22.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 21.)
  4. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. október 22.)
  5. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 22.)

További információk[szerkesztés]