Sordély
| Sordély | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Emberiza calandra Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Miliaria calandra | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
A sordély elterjedési területe
nyári költőhely
egész éves
téli
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
A sordély vagy kukoricasármány (Emberiza calandra) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. Sorolták a Miliaria nembe Miliaria calandra néven is.[3]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Emberiza calandra buturlini H. E. Johansen, 1907
- Emberiza calandra calandra Linnaeus, 1758[2]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Afrika északnyugati részétől, Nyugat- és Közép-Európán át a Skandináv-félsziget déli partvidékéig és Ázsiának Törökországot, Iránt magába foglaló területén költ.
Természetes élőhelyei elsősorban mezőgazdasági területek, sík vidéki faj, kisebb számban azonban domb- és hegyvidékeink szélső nyitott lejtőin, mintegy 400 m-es tengerszint feletti magasságig megtalálható.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon állandó, rendszeres fészkelő, általánosan elterjedt, ingadozó számban.[5]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 19 centiméter, szárnyfesztávolsága 26–32 centiméter, testtömege 35–63 gramm,[5] farka hossza pedig 7 centiméter; a hím nagyobb, mint a tojó. Háti oldalán az alapszíne földszínű barna, feketésbarna szárfoltokkal. Szemsávja és a halántékán keresztül húzódó alig látszó csík piszkosfehér; pofája és füle tájékán barnás alapszínen hosszanti sötétebb vonalak vannak, melyeket alulról ugyancsak sötéten vonalazott szennyes fehér sáv határol. Evező- és kormánytollai sötétbarnák, a tollak külső zászlóján keskeny világos szegéllyel. Szeme sötétbarna, csőre szaru barna, lába világos barnás hússzínű.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nyáron részben rovarevők, máskor különféle gyomok, gabonafélék (búza, zab), és más gazdasági növények (köles, fénymag, mák) magvaival táplálkozik, valamint zöld növényi részeket (tyúkhúr, fiatal gabona) is elfogyaszt.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fészkét talajmélyedésbe a sűrű fű közé, olykor bokrok alá jól elrejtve építi a tojó. Ritkán előfordulhat a földtől 30–40 cm-es magasságban rakott fészek is. A fészek fűből és gyökérszálakból készíti, állati szőrökkel és tollakkal béleli. Fészekalja 4-5, néha azonban csak 2-3 tojásból áll, második költésekor kevesebb tojást rak. E faj esetében is ismert a többnejűség. A költése átlagban 12 napig tart, mely a tojóra hárul. Fiókáit rovarokkal, tücskökkel, pókokkal táplálja. A fiókák 10-12 nap múlva hagyják el a fészket.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Egyedszáma mérsékelten csökken[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 20220727.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 20220727.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Avibase". Hozzáférés: 20220727.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20220727.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 3 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 20201021.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 20220727.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - Brehm Az állatok világa
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Emberiza
- Madárfajok
- A Kárpát-medence madarai
- Magyarország madarai
- Afganisztán madarai
- Albánia madarai
- Algéria madarai
- Andorra madarai
- Örményország madarai
- Ausztria madarai
- Azerbajdzsán madarai
- Bahrein madarai
- Fehéroroszország madarai
- Belgium madarai
- Bosznia-Hercegovina madarai
- Bulgária madarai
- Kína madarai
- Horvátország madarai
- Ciprus madarai
- Csehország madarai
- Dánia madarai
- Egyiptom madarai
- Franciaország madarai
- Grúzia madarai
- Németország madarai
- Gibraltár madarai
- Görögország madarai
- Irán madarai
- Irak madarai
- Írország madarai
- Izrael madarai
- Olaszország madarai
- Jordánia madarai
- Kazahsztán madarai
- Kuvait madarai
- Kirgizisztán madarai
- Lettország madarai
- Libanon madarai
- Líbia madarai
- Liechtenstein madarai
- Litvánia madarai
- Luxemburg madarai
- Észak-Macedónia madarai
- Málta madarai
- Moldova madarai
- Montenegró madarai
- Marokkó madarai
- Hollandia madarai
- Omán madarai
- Lengyelország madarai
- Portugália madarai
- Katar madarai
- Románia madarai
- Oroszország madarai
- San Marino madarai
- Szerbia madarai
- Szlovákia madarai
- Szlovénia madarai
- Spanyolország madarai
- Svédország madarai
- Svájc madarai
- Szíria madarai
- Tádzsikisztán madarai
- Tunézia madarai
- Törökország madarai
- Türkmenisztán madarai
- Ukrajna madarai
- Az Egyesült Arab Emírségek madarai
- Az Egyesült Királyság madarai
- Üzbegisztán madarai
- Feröer madarai
- Finnország madarai
- Mauritánia madarai
- Norvégia madarai
- Szaúd-Arábia madarai


