Sordély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sordély
Emberiza calandra.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Sármányfélék (Emberizidae)
Nem: Emberiza
Faj: E. calandra
Tudományos név
Emberiza calandra
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Miliaria calandra

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sordély témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sordély témájú médiaállományokat és Sordély témájú kategóriát.

A sordély (Emberiza calandra) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjához tartozó Miliaria nem egyetlen faja.

Egyes rendszerezések az Miliaria nem egyetlen fajának sorolják be Miliaria calandra néven.

Előfordulása[szerkesztés]

Afrika északnyugati részéről, Nyugat- és Közép-Európán át a Skandináv-félsziget déli partvidékéig és Ázsiának Törökországot, Iránt magába foglaló területén költ. Elsősorban sík vidéki faj, kisebb számban azonban domb- és hegyvidékeink szélső nyitott lejtőin, mintegy 400 m-es tengerszint feletti magasságig megtalálható.

Alfajai[szerkesztés]

  • Emberiza calandra burturlini
  • Emberiza calandra calandra
  • Emberiza calandra clanceyi
  • Emberiza calandra thanneri

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 19 centiméter, szárnyfesztávolsága 26-32 centiméter, farka hossza 7 centiméter, testtömege 35-63 gramm, a hím nagyobb, mint a tojó. Háti oldalán az alapszíne földszínű barna, feketésbarna szárfoltokkal. Szemsávja és a halántékán keresztül húzódó alig látszó csík piszkosfehér; pofája és füle tájékán barnás alapszínen hosszanti sötétebb vonalak vannak, melyeket alulról ugyancsak sötéten vonalazott szennyesfehér sáv határol. Evező- és kormánytollai sötétbarnák, a tollak külső zászlóján keskeny világos szegéllyel. Szeme sötétbarna, csőre szarubarna, lába világos barnás hússzínű.

CornBunting02.jpg

Életmódja[szerkesztés]

Nyáron részben rovarevők, máskor különféle gyomok, gabonafélék (búza, zab), és más gazdasági növények (köles, fénymag, mák) magvaival táplálkozik, valamint zöld növényi részeket (tyúkhúr, fiatal gabona) is elfogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés]

Emberiza calandra

Fészkét talajmélyedésbe a sűrű fű közé, olykor bokrok alá jól elrejtve építi a tojó. Ritkán előfordulhat a földtől 30–40 cm-es magasságban rakott fészek is. A fészek fűből és gyökérszálakból készíti, állati szőrökkel és tollakkal béleli. Fészekalja 4-5, néha azonban csak 2-3 tojásból áll, második költésekor kevesebb tojást rak. E faj esetében is ismert a többnejűség. A költése átlagban 12 napig tart, mely a tojóra hárul. Fiókáit rovarokkal, tücskökkel, pókokkal táplálja. A fiókák 10-12 nap múlva hagyják el a fészket.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon ingadozó számban, de általánosan elterjedt, rendszeres fészkelő.

Védettsége[szerkesztés]

Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja – 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet: Védett és fokozottan védett állatok (magyar nyelven). © KVVM. (Hozzáférés: 2013. január 20.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]