Bajszos sármány
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Emberiza cia Linnaeus, 1766 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 A bajszos sármány elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
telelőhely
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bajszos sármány témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bajszos sármány témájú médiaállományokat és Bajszos sármány témájú kategóriát.
|
A bajszos sármány (Emberiza cia) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban.[2] Sorolják a Cia nembe Cia cia néven is.[3]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Emberiza cia cia Linnaeus, 1766
- Emberiza cia flemingorum J. Martens, 1972
- Emberiza cia hordei C. L. Brehm, 1831
- Emberiza cia par Hartert, 1904
- Emberizaa cia prageri Laubmann, 1915
- Emberiza cia stracheyi F. Moore, 1856[1]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európa középső és déli részén, a Földközi-tenger környékén, Ázsia keleti és középső részén és Észak-Afrikában él.
Természetes élőhelyei a nyílt napos területek, de szüksége van rejtőzködésre alkalmas sövényre vagy bokorra. A hegyekbe is magasan felhatol, fészkelőhelyén állandó, de kóborol.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon állandó és rendszeresen fészkelő,[5] kis egyedszámban a Budai-hegységben és az Északi-középhegység néhány pontján.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 15-16,5 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-27 centiméter, testtömege 21-29 gramm.[5] A hímnek szürkésfehér alapon feketén csíkozott feje van, a tojónak egyszerűbb színei vannak.
_(24172562534).jpg) |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elsősorban fűfélék és gyomok apró magvaival, nyáron rovarokkal táplálkozik, melyeket a bokrok ágairól gyűjt össze. A fiókákat elsősorban hernyókkal, pókokkal, szöcske- és sáskalárvákkal eteti.[5]
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Talajon sziklák védelmében, vagy sziklák repedésébe építi fészkét. Évente kétszer költ, fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 10-13 nap. Mindkét szülő kotlik és a táplálásban is részt vesz.
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Fészkelő-állománya 400-700 párra tehető. (2008-2012) [5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2026. május 20.
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2026. május 20.
- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2026. május 20.
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2026. május 20.
- 1 2 3 4 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 2026. május 20.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2026. május 20.
