Nádi sármány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Nádi sármány
Nádszálon ülő példány
Nádszálon ülő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Sármányfélék (Emberizidae)
Nem: Emberiza
Faj: E. schoeniclus
Tudományos név
Emberiza schoeniclus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Fringilla schoeniclus Linnaeus, 1758
Elterjedés
A nádi sármány elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely
A nádi sármány elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nádi sármány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nádi sármány témájú médiaállományokat és Nádi sármány témájú kategóriát.

A nádi sármány (Emberiza schoeniclus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A nádi sármány Európa és Ázsia területein honos.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő állandó faj.

Alfajai[szerkesztés]

  • Emberiza schoeniclus caspia Menetries, 1832
  • Emberiza schoeniclus centralasiae Hartert, 1904
  • Emberiza schoeniclus harterti Sushkin, 1906
  • Emberiza schoeniclus incognita (Zarudny, 1917)
  • Emberiza schoeniclus intermedia Degland, 1849
  • Emberiza schoeniclus korejewi (Zarudny, 1907)
  • Emberiza schoeniclus pallidior Hartert, 1904
  • Emberiza schoeniclus parvirostris Buturlin, 1910
  • Emberiza schoeniclus passerina Pallas, 1771
  • Emberiza schoeniclus pyrrhulina (Swinhoe, 1876)
  • Emberiza schoeniclus pyrrhuloides Pallas, 1811
  • Emberiza schoeniclus reiseri Hartert, 1904
  • Emberiza schoeniclus schoeniclus (Linnaeus, 1758)
  • Emberiza schoeniclus stresemanni F. Steinbacher, 1930
  • Emberiza schoeniclus tschusii Reiser & Almasy, 1898
  • Emberiza schoeniclus ukrainae (Zarudny, 1917)
  • Emberiza schoeniclus witherbyi Von Jordans, 1923
  • Emberiza schoeniclus zaidamensis Portenko, 1929

Megjelenése[szerkesztés]

A nádi sármány testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-28 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A költés idején a hím feje és melle fekete, bajuszsávja és tarkója fehér. Hátoldala sötétbarna, fekete sávozással, farokcsíkja szürkés, szélső farktollai fehérek. Testalja szürkésfehér, oldalán keskeny, fekete sávokkal. Az őszi vedlés után ezt a kontrasztokban gazdag színegyüttest szürke tollszegélyek fedik el, és csupán a tél folyamán válik láthatóvá, miután a tollak szürke széle elkopott. A jelentéktelen színezetű tojó első pillantásra nehezen határozható meg, különösen, ha egyedül látjuk.

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

A nádi sármány fűvel benőtt mocsarak elszórtan álló bokrokkal, fűzbozótok, keskenyebb nádszegélyek lakója. A nádi sármány közel sem olyan ügyes, mint a jól ismert nádirigó, de életmódjában mégis nagyon eltávolodott a legtöbb sármánytól, amelyek gyakorlatilag csak a földön és a levegőben képesek mozogni. Tápláléka lepkékből és hernyóikból, bogarakból, pókokból, csigákból és magvakból áll. Télen nádmag a fő tápláléka. Vonulás idején a nádi sármány gyomos tarlókra is leszáll pihenni.

Szaporodása[szerkesztés]

Nádi sármány tojásai

A párzási időszakban a hím nádszálra telepedve igen szorgalmasan dalolgatja rövid strófájú énekét, míg a tojó a fészkét sármány módra öreg füvek alá, a talajra építi, többnyire szárazabb helyre, mocsaras környezetben. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 12-15 napig kotlik. A fiókák kirepülési időszaka, még 10-12 nap. Ha a fészken ülő tojót felriasztjuk, szárnyait furcsán, lassan rezegtetve repül tova. A fiatalokat szüleik rovarokkal táplálják.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]