Citromsármány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Citromsármány
A citromsármány éneke

A citromsármány éneke
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Sármányfélék (Emberizidae)
Nem: Emberiza
Faj: E. citrinella
Tudományos név
Emberiza citrinella
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Előfordulási területe (a zöldben állandó, a sárgában csak költ és a kékben csak áttelel)
Előfordulási területe (a zöldben állandó, a sárgában csak költ és a kékben csak áttelel)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Citromsármány témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Citromsármány témájú médiaállományokat és Citromsármány témájú kategóriát.

A citromsármány (Emberiza citrinella) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Emberiza citrinella caliginosa Clancey, 1940
  • Emberiza citrinella citrinella Linnaeus, 1758
  • Emberiza citrinella erythrogenys C. L. Brehm, 1855[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Az északi féltekén egy sávban, Észak-Amerikán át Norvégiától, Írországtól és Portugáliától a volt Szovjetunió távol-keleti részéig és Észak-Kínáig honos. 1862-ben honosították meg Új-Zélandon, ahol nagyon jól elszaporodott. A szigetországban ma erősebb populációi élnek, mint sok eurázsiai országban.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, gyepek és cserjések.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó, nem vonul, de télen kóborolhat. Az északi egyedek délebbre húzódnak, így télen megnő az állományuk.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 23-30 centiméter, testtömege 25-36 gramm.[5] A hím feje és testének alsó része rikító sárga, sárgásbarna felső részén hosszanti irányban sötétbarna sávok láthatók. Fartöve és háta fahéj-barna. A tojó tollazata kevésbé feltűnő és nem olyan élénk sárga, mint a hímé; feje és torka erőteljesebben sávozott. Repülés közben láthatóvá válik farka fehér széle. Csőre rövid, erős és kúp alakú, alsó kávája kékesszürke színű, kiválóan alkalmas a magok kemény burkának feltörésére és a bogyók összelapítására.

Életmódja[szerkesztés]

A citromsármány mezők, rétek, parlagok, sövénnyel szegett dűlőutak, erdőültetvények és erdők szélének lakója. Kedveli a folyókat kísérő ligeterdőket, erdei tisztásokat, ritkás erdőket, bokros, fás legelőket. Télen lakott területekre is behúzódik. Földön járó madár, faágakon még képes üldögélni, ágról ágra ugrálni azonban már nem tud. A költési időszakban párosan, télen csapatban él. Tápláléka elsősorban magok, zöld növényi részek, bogyók és rovarok. A madár 12 évig élhet.

Szaporodása[szerkesztés]

A hímek már februárban énekelni kezdenek. A költési időszak április–július között van. Párosodás előtt mindkét madár fűszálakat vesz a csőrébe, majd leejti azokat. Ezzel kölcsönösen biztosítják egymást szándékukról: „Rakjunk közösen fészket!”. Ezt végül is csak a tojó építi meg, füvek közé, a talajra vagy alacsonyan egy sűrű bokorba. Évente kétszer is költ. A fészekalj 3-4 vöröses fehér, finom márványcsíkozású tojásból áll. Ezeken inkább a tojó, ritkábban a hím 12-14 napig kotlik. A fiatal madarak 12-13 nap után repülnek ki. Az ivarérettséget egyéves korban éri el.

Fészke, tojásaival

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. Egyedszáma mérsékelten növekszik.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. október 21.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]