Citromsármány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Citromsármány
A citromsármány éneke

A citromsármány éneke
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Sármányfélék (Emberizidae)
Nem: Emberiza
Faj: E. citrinella
Tudományos név
Emberiza citrinella
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Előfordulási területe (a zöldben állandó, a sárgában csak költ és a kékben csak áttelel)
Előfordulási területe (a zöldben állandó, a sárgában csak költ és a kékben csak áttelel)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Citromsármány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Citromsármány témájú médiaállományokat és Citromsármány témájú kategóriát.

A citromsármány (Emberiza citrinella) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Emberiza citrinella caliginosa Clancey, 1940
  • Emberiza citrinella citrinella Linnaeus, 1758
  • Emberiza citrinella erythrogenys C. L. Brehm, 1855[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Az északi féltekén egy sávban, Észak-Amerikán át Norvégiától, Írországtól és Portugáliától a volt Szovjetunió távol-keleti részéig és Észak-Kínáig honos. 1862-ben honosították meg Új-Zélandon, ahol nagyon jól elszaporodott. A szigetországban ma erősebb populációi élnek, mint sok eurázsiai országban.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, gyepek és cserjések.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó, nem vonul, de télen kóborolhat. Az északi egyedek délebbre húzódnak, így télen megnő az állományuk.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 23-30 centiméter, testtömege 25-36 gramm.[5] A hím feje és testének alsó része rikító sárga, sárgásbarna felső részén hosszanti irányban sötétbarna sávok láthatók. Fartöve és háta fahéj-barna. A tojó tollazata kevésbé feltűnő és nem olyan élénk sárga, mint a hímé; feje és torka erőteljesebben sávozott. Repülés közben láthatóvá válik farka fehér széle. Csőre rövid, erős és kúp alakú, alsó kávája kékesszürke színű, kiválóan alkalmas a magok kemény burkának feltörésére és a bogyók összelapítására.

Emberiza citrinella vogelartinfo chris romeiks CHR1540.jpg
Emberiza citrinella in Pushchino 7.jpg

Életmódja[szerkesztés]

A citromsármány mezők, rétek, parlagok, sövénnyel szegett dűlőutak, erdőültetvények és erdők szélének lakója. Kedveli a folyókat kísérő ligeterdőket, erdei tisztásokat, ritkás erdőket, bokros, fás legelőket. Télen lakott területekre is behúzódik. Földön járó madár, faágakon még képes üldögélni, ágról ágra ugrálni azonban már nem tud. A költési időszakban párosan, télen csapatban él. Tápláléka elsősorban magok, zöld növényi részek, bogyók és rovarok. A madár 12 évig élhet.

Szaporodása[szerkesztés]

A hímek már februárban énekelni kezdenek. A költési időszak április–július között van. Párosodás előtt mindkét madár fűszálakat vesz a csőrébe, majd leejti azokat. Ezzel kölcsönösen biztosítják egymást szándékukról: „Rakjunk közösen fészket!”. Ezt végül is csak a tojó építi meg, füvek közé, a talajra vagy alacsonyan egy sűrű bokorba. Évente kétszer is költ. A fészekalj 3-4 vöröses fehér, finom márványcsíkozású tojásból áll. Ezeken inkább a tojó, ritkábban a hím 12-14 napig kotlik. A fiatal madarak 12-13 nap után repülnek ki. Az ivarérettséget egyéves korban éri el.

Fészke, tojásaival

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. Egyedszáma mérsékelten növekszik.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. október 21.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]