Moldvai-mezőség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Moldvai-mezőség (Câmpia Moldovei) Moldva egyik tájegysége a Suceavai-dombvidék és a Prut folyó között, egészen Iașiig nyúlik.

Földrajza[szerkesztés]

A Moldvai-mezőség süllyedék terület, amely szelid halomvidékké alakult át. Helyenként több kilométer széles folyóvölgyei teraszosan formálódtak; a dombvonulatokat suvadások csipkézik, emelkedői között termékeny síkságok húzódnak.

A Moldvai-mezőség, mely az Alsó- és Felső-Jijia medencét foglalja magába az ország egyik legfontosabb gabonatermő területe.

Leírása[szerkesztés]

A Moldvai-mezőség lakói az úgynevezett csángó magyarok akik az Aranyos-Beszterce torkolatvidékén, az úgynevezett Szeretterén vagy Mezőségen Bákó (Băcau) városa közelében élők (kb. 30 falu), melyeket a kutatás, egy részük erős székelyes jellegét megállapítva, déli csángók néven tart számon.

Nevezetesebb településeik[szerkesztés]

Források[szerkesztés]