Klézse
| Klézse (Cleja) | |
 | |
| Klézse bejárata Bákó felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Moldva |
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bákó |
| Rang | község |
| Irányítószám | 607105 |
| SIRUTA-kód | 21864 |
| Népesség | |
| Népesség | 3497 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 109 |
| Község népessége | 6761 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 64,09 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 161 m |
| Terület | 54,56 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 24′ 35″, k. h. 26° 55′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 35″, k. h. 26° 55′ 05″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klézse témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Klézse (románul Cleja) község Romániában, Bákó megyében, a Klézse patak mentén, Bákótól 18 km-re délre. A központhoz kapcsolódó településrészek Alexandrina (nyugatról) és Buda (keletről), továbbá hozzá tartoznak Somoska (Somușca) és Pokolpatak (Valea Mică) falvak. A mára összenőtt településrészek lakosainak száma 6864 (2002), túlnyomó részük római katolikus vallású déli és székelyes csángó. Több csángó szervezet székhelye, 2001 óta – a hivatalok erős ellenállását leküzdve – iskolában is oktatják a magyar nyelvet.[1]
Története[szerkesztés]
Először 1638-ban említik, a Székelyföldről kivándorolt székelyek alapították.
Demográfia[szerkesztés]
- 2011-ben a község 6621 lakosából 182 fő (2,75%) vallotta magát magyar anyanyelvűnek.[2]
Látnivalók[szerkesztés]
- Klézsén 2 templom van, mindkettő római katolikus, valamint egy a Somoska faluban is, szintén római katolikus (mivel Klézse községben összesen 8 nem csángó család él)
Híres emberek[szerkesztés]
Itt születtek:
- Duma-István András csángó költő
- Itt szolgált 40 évig Petrás Incze János páter. A levelezései Döbrentei Gáborral megjelentek a "Petrás" nevű című könyvben.
- Demse Ádám volt a leghíresebb Szeret menti keptárkészítő mester, keptár = díszes képekkel irha mellény
- Istók Antal Márton, klézsei polgármester. Neki köszönhető a Somoskai magyar iskolaépítésnek a kezdeményezése. A környékbeli legnagyobb csángó méhész.
- Duma György moldvai magyar képviselő a bukaresti parlamentben, a magyar népi szövetség részéről.
Itt élnek:
- Hodorog András hagyományőrző furulyás, mesemondó, népművelő.
- “Legedi” László István hagyományőrző a fúvós hangszereken, furulya és tánc oktató.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ RECENSĂMÂNTUL POPULAŢIEI ŞI AL LOCUINŢELOR 2011 Archiválva 2013. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – a 2011-es romániai népszámlálás településekre lebontott anyanyelvi adatai (előzetes)
További információk[szerkesztés]
Bákó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
