Forrófalva
| Forrófalva (Faraoani) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Moldva |
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bákó |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Forrófalva |
| Beosztott falvak | Forrófalva |
| Polgármester | Cristina Ciuraru-Pal (PSD, 2016 óta) |
| Irányítószám | 607170 |
| SIRUTA-kód | 22460 |
| Népesség | |
| Népesség | 3932 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 99,29 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 208 m |
| Terület | 39,6 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Forrófalva
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 25′ 55″, k. h. 26° 53′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 55″, k. h. 26° 53′ 46″ | |
| Forrófalva weboldala | |
Forrófalva (románul: Faraoani) csángó magyar település Romániában, Bákó megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Szeret bal partján, Bákótól délre fekvő település. A Moldvai hátság egyik központi települése, dombságok veszik körül.
Flóra, fauna[szerkesztés]
A környékre a bükkerdők jellemzőek. Ezekben számos madárfaj mellett nagyszámú róka, farkas, borz, mezei nyúl populáció is található.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét Nagy István (Ștefan cel Mare) és a török háborúk idejében élt Forró nevű katona után kapta, ő népesítette be a falut. A lányát a hagyomány szerint a vajda vette nőül.
Más adatok szerint pedig 1420 körül a husziták alapították.
Története[szerkesztés]
A település már nagyon régóta lakott volt. A 15. században huszita magyarok telepedtek le itt, akik a magyarországi üldözések elől menekültek ide. Nevét 1474-ben említették először Nagy István vajda oklevelében, Forrofalva néven.
1606-ban Forojano, 1641-ben Forwan, 1683-ban Forouan, 1807-ben Faraoani, 1902-ben pedig Forou-Falva néven írták.
Forrófalva lakossága a középkor óta többször kényszerült menekülésre, így 1692-ben is, azonban 1750 után újratelepült.
1761-re Moldva legnagyobb katolikus csángó magyar faluja volt. Lakói szabadparasztok (rezesek) voltak.
A falu híres volt mesterembereiről; bognárjait, kádárjait már a 18. században is említették. Gazdag határában szőlő, gyümölcs és gabonatermesztés folyt.
A lakosság fő jövedelemforrása a zöldség- és szőlőtermesztés.
Demográfia[szerkesztés]
- Az 1898-ban végzett népszámlálás adatai szerint 1508 többségében római katolikus lakosa volt, melyből 1443 magyar volt.
- Habár a lakosság többsége most is magyar anyanyelvű, 2002-ben mindössze 4 fő vallotta magát magyarnak, 41 csángónak.
- 2011-ben a község 3840 lakosából 102 fő (2,66%) vallotta magát magyar anyanyelvűnek.[3]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Római katolikus temploma a 19. század elején épült, mely helyett 1939-ben új templomot építettek Páduai Szent Antal tiszteletére.
- Szent Mártonról elnevezett római katolikus fatemploma a 16. században épült, a település temetőjében áll.
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
- Petrás Ince János (Forrófalva, 1813 – Klézse, 1886. szeptember 6.) lelkész, újságíró, folklorista, nyelvész, balladagyűjtő, a moldvai magyar népköltészet első kutatója itt született.
- Pater Dominicus Migliorati - olasz Filottrano-i születésű pap itt élt Forrófalván. 1860-ban került a moldvai Forrófalvára, egy azon kevés olasz származású papok közül, aki megtanulva a magyar nyelvet segítette a moldvai magyar közösségek munkáját.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ http://www.recensamantromania.ro/rezultate-2/
- ↑ RECENSĂMÂNTUL POPULAŢIEI ŞI AL LOCUINŢELOR 2011 – a 2011-es romániai népszámlálás településekre lebontott anyanyelvi adatai.
Források[szerkesztés]
- Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történelmi kronológiája 1990-2003.
- Nagypatak település honlapja (románul)
