Szászkút
Szászkút (Sascut) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Moldva |
Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bákó |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 607520 |
Körzethívószám | +40 x34[1] |
SIRUTA-kód | 25077 |
Népesség | |
Népesség | 2078 fő (2021. dec. 1.) |
Község népessége | 8564 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 141 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 12′ 27″, k. h. 27° 06′ 37″46.207483°N 27.110326°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 27″, k. h. 27° 06′ 37″46.207483°N 27.110326°E | |
Szászkút weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászkút témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szászkút (románul: Sascut) falu Romániában, Bákó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Ónfalvától 24 km-re nyugatra fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét régi szász telepeseiről kapta.
Története
[szerkesztés]Szászkút nevét 1698-ban említették először. Ekkor a moldvai fejedelem birtoka volt. Egykori szász lakói szőlőművelésből éltek.
A települést középkori eredetűnek tartják, később a középkori eredetű népességre székelyek telepedtek rá. A Moldvába áttelepülők között reformátusok is voltak. Szászkút is e református többségű települések közé tartozott. Református gyülekezetét a 18. század végén alapították.
A 19. században itt élt a regáti reformátusok legrégibb gyülekezete. 1818-ban újabb éhínség elől menekülő protestánsok érkeztek Erdélyből. Szászkút református lakói azonban később a többségi katolikusokhoz asszimilálódtak.
A település népességének nyelvjárása székelyes csángó volt. Az itt élő magyarok a Fântânele nevű falurészben élnek.
Szászkút fejlődését az 1800-as évek végén a vasút kiépítése és a cukorgyártás lendítette fel. Innen látták el egész Moldvát cukorral. Cukorgyárát 1945-ben államosították.
Népesség
[szerkesztés]A 2002-es népszámlálás adatai szerint Szászkútnak 10 167 lakosa volt, melyből 10 138 fő román, 4 magyar, 22 roma, 1 ukrán, 1 török és 1 olasz volt. A népességből 9066 fő görögkeleti ortodox, 621 római katolikus, 4 református és 476 egyéb volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
Források
[szerkesztés]- Jerney (1851)
- Benda Kálmán: Moldvai csángó okmánytár (1989)
- Tánczos Vilmos: Hányan vannak a moldvai csángók?
- Kós Károly: Népélet és néphagyomány (Bukarest, 1972)