Barátkeselyű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Barátkeselyű
Aegypius monachus, Catalan Pyrenees, Spain S4E7659 (25191007486).jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Óvilági keselyűformák (Aegypiinae)
Nem: Aegypius
Savigny, 1809
Faj: A. monachus
Tudományos név
Aegypius monachus
(Linnaeus, 1766)
Elterjedés
A barátkeselyű elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely   visszatelepített terület   kihalt
A barátkeselyű elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
  visszatelepített terület
  kihalt
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barátkeselyű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barátkeselyű témájú médiaállományokat és Barátkeselyű témájú kategóriát.

A barátkeselyű (Aegypius monachus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Aegypius madárnem egyetlen élő faja.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1833-ban, a Vultur nembe Vultur Monachus néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Európában, Közép-Spanyolországban, a Baleár-szigeteken, Bulgáriában és Görögországban fészkel. Ázsiában az alacsony és középmagas hegységekben honos.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi füves puszták. Az európai állománya állandó, Ázsiában délre vonul, eljut Szudánig.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendkívül ritka kóborló.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 100–110 centiméter, szárnyfesztávolsága 250–300 centiméter, 7500–12 500 gramm.[5] A tojó kicsivel nagyobb, mint a hím. Feje csupasz, tollruhája sötétbarna.

A földön és a ...
levegőben

Életmódja[szerkesztés]

Igazi dögevő, csak nagy ritkán zsákmányol mormotát, teknőst vagy gyíkot.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét a fák tetején, gallyakból készíti el. A fészekalja egyetlen tojásból áll, melyen 53-55 napig kotlik. A fiókáról további négy hónapig gondoskodnak a szülők.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 15600-21000 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.[5]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  5. a b c Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2020. október 24.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a barátkeselyű címszót a Wikiszótárban!