Barátkeselyű
Barátkeselyű | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Aegypius monachus (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A barátkeselyű elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
költözési útvonal
telelőhely
visszatelepített terület
kihalt
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Barátkeselyű témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barátkeselyű témájú médiaállományokat és Barátkeselyű témájú kategóriát. |
A barátkeselyű (Aegypius monachus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Aegypius madárnem egyetlen élő faja.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1833-ban, a Vultur nembe Vultur Monachus néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Európában, Közép-Spanyolországban, a Baleár-szigeteken, Bulgáriában és Görögországban fészkel. Ázsiában az alacsony és középmagas hegységekben honos.
Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi füves puszták. Az európai állománya állandó, Ázsiában délre vonul, eljut Szudánig.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon rendkívül ritka kóborló.[5]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 100–110 centiméter, szárnyfesztávolsága 250–300 centiméter, 7500–12 500 gramm.[5] A tojó kicsivel nagyobb, mint a hím. Feje csupasz, tollruhája sötétbarna.
Életmódja
[szerkesztés]Igazi dögevő, csak nagy ritkán zsákmányol mormotát, teknőst vagy gyíkot.
Szaporodása
[szerkesztés]Fészkét a fák tetején, gallyakból készíti el. A fészekalja egyetlen tojásból áll, melyen 53-55 napig kotlik. A fiókáról további négy hónapig gondoskodnak a szülők.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 15600-21000 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.[5]
Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Képek
[szerkesztés]-
A tojása
-
Kitömött példány
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
- ↑ a b c Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. október 24.)