Muflon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Muflon
Mufflon-03.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nem: Vadjuh (Ovis)
Faj: O. aries
Tudományos név
Ovis aries
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Ovis aries musimon Pallas, 1762
  • Ovis aries ophion Blyth, 1841
  • Ovis musimon Pallas, 1762
  • Ovis musimon musimon Pallas, 1762
  • Ovis musimon ophion Blyth, 1841
  • Ovis ophion Blyth, 1841
  • Ovis orientalis Gmelin, 1774
  • Ovis gmelini
Elterjedés
Mapa distribución muflón (Ovis musimon).png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Muflon témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Muflon témájú kategóriát.

A muflon (Ovis aries) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti vagy legalább túlnyomórészt tiszta vérű, vad muflonállomány csak Szardínián és Korzikán él. Ez a faj a gyakran csak szórványos növényzettel borított földközi-tengermelléki hegyekhez alkalmazkodott, ahol a köves altalajokon patáit is eléggé gyorsan lekoptatja.

A muflont Európa sok részére vadászati célokból telepítették be. Hazánkba Forgách Károly gróf hozta be, aki az 1868-69-es években 10 muflont hozatott a gimesi (Nyitra megye, lásd: Gímes) vár melletti vadaskertjébe a brüsszeli és a frankfurti állatkertből. Később Magyarország több vadaskertjébe és erdőterületére betelepítették. Ma szigetszerűen megtalálható hazánk valamennyi középhegységi részén (Mátra, Bükk, Zempléni-hg, Börzsöny, Dunántúli-khg.). Helyenként - például az erdei talajokon - problémát jelent, hogy a hosszú paták akadályozzák a járásban. A faj nagy alkalmazkodóképességét bizonyítja a rengeteg házijuhfajta, amelyeket igénytelenségük folytán az összes földrészen, a legkülönbözőbb élőhelyeken hasznosítanak gyapjú-, hús- és tejtermelésre.

Állatkertekben gyakran tartanak muflont.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • juh (Ovis aries aries vagy Ovis aries)
  • Ovis aries arkal
  • Ovis aries cycloceros
  • Ovis aries isphahanica
  • Ovis aries laristanica
  • ázsiai muflon (Ovis aries musimon vagy Ovis orientalis musimon, Ovis orientalis)
  • Ovis aries ophion
  • európai muflon (Ovis aries orientalis)
  • Ovis aries vignei
  • ciprusi vadjuh (Ovis orientalis ophion vagy Ovis gmelini ophion)

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A muflon testhossza 120 centimétertől (nőstények) 135 centiméterig (kosok), marmagassága 70 centimétertől (nőstények) 88 centiméterig (kosok), testtömege 25-40 kilogrammtól (nőstények) 35-55 kilogrammig (kosok) terjedhet, farokhossza 3-6 centiméter. E juhfélére jellemző az erősen ívelt szarv (csiga). A vadjuhok közül a legkisebb termetű, a házijuh őse. A nőstényeknek csak kicsi, enyhén hátrahajló szarva van, vagy akár nincs is. A kosok csigája pontosan meghatározott ütemben fejlődik. A kosbárány csontcsapjai már rögtön születése után kifejlődnek, és mire egy hónapos lesz, megkezdődik a szaru kiválasztása is. A tél kezdetére a tülök már 15-20 centiméteresre nő. Ekkor szünet áll be a fejlődésben, amitől egy jól kivehető évgyűrű keletkezik rajta. A következő évben 11-13 keresztirányú dudort képez, amelyek összesen 20 centiméterrel is növelhetik hosszát, majd az év vége felé ismét megszakad a növekedés. A szarv fejlődése hasonlóan folyik tovább, mígnem 4-5 évesen a csiga bezárul. A növekedés ekkor alábbhagy, és a szarvhegyek, amelyek ekkorra már a koponya arcvonalába értek, lassan felfelé fordulnak. Haladhatnak a fejjel párhuzamosan a nyak felé vagy attól távolodva, így az állatok jellegzetes fejformát nyernek. A kosok fehér „nyerget”viselnek barna téli bundájukon, ettől élesen elválik fehér hasuk és tükrük. A láb alsó része fehér, a felső feketés. A nyak alsó élétől eltekintve szőrük rövid. Szőre durva tapintású, télen megvastagodik.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A muflonok főként szürkületkor járnak táplálék után. Ahol nem zavarják őket, nappal is megfigyelhetők. Jól látnak és futnak, ügyesen ugranak. A nőstények úgy bégetnek, mint a házijuh, míg a kosok ritkán adnak ki hangot. Az üzekedési időben viszont kilométerekre elhallatszik, amint szarvaikkal összecsapnak. A muflonok területüket az ujjaik közötti mirigyek váladékával jelölik meg. Mint a többi vadjuh, ők is szívesen tömörülnek nyájba, amelyet egy idősebb nőstény vezet. Egy nyájban 50-100 állat is lehet. Tápláléka lágyszárúak, füvek.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az üzekedés október-novemberre esik. Az 5 hónapos vemhesség után többnyire egy bárány születik, az ikerellés ritka. A születéskor körülbelül 2 kilogrammos bárány néhány óra múlva már követi anyját.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Muflon testfelépítése