Ázsiai muflon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ázsiai muflon
Kos egy texasi farmon
Kos egy texasi farmon
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Caprini
Nem: Vadjuhok (Ovis)
Faj: O. gmelini
Alfaj: O. g. gmelini
Tudományos név
Ovis gmelini gmelini
Blyth, 1841
Szinonimák
  • Ovis orientalis gmelinii
  • Ovis gmelini
  • Ovis ammon orientalis
  • Ovis ophion armeniana Nasonov, 1919
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ázsiai muflon témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsiai muflon témájú kategóriát.

Az ázsiai muflon (Ovis gmelini gmelini) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó muflon (Ovis gmelini) egyik alfaja.[1]

Egyéb magyar nevei: vörös juh vagy örmény muflon.[2][3][4][5]

Az állat idegen nyelveken:հայկական մուֆլոն, haykakan muflon; újperzsa nyelven:گوسفند وحشی ارمنی, Qutch-e armani[6]

Leírása[szerkesztés]

Az ázsiai muflont első ízben Edward Blyth írta le 1840-ben, aki úgy vélte, hogy azonos az "Orientalische Schaaf" néven ismert fajjal, aminek leírását Samuel Gottlieb Gmelin végezte 1774-ben.[7][8][9]

Előfordulása és populációja[szerkesztés]

Előfordulásai területe Irán, Örményország és Nahicseván (Azerbajdzsán).[2]

Az ázsiai muflon első fellelési helye Irán északnyugati területe volt. Néhány példányt 1895-ben és 1906-ban Azerbajdzsán egyik kormányzójának rendeletére átvittek a Kabudan szigetre (Kaboodan), ami az Urmia-tóban található.[10] Egy 1970-es években végzett tanulmány szerint a szigeten lévő példányok darabszáma az 1970-es 3500-ról 1000-re csökkent 1973-ra.[3] 2004-ben 1658 örmény muflon példányt számoltak össze az Angouran vadrezervátum területén, Irán Zandzsán tartományában.[11]

A vörös juh Örményország, Törökország és Azerbajdzsán területén is megtalálható. Egy 2009-es tanulmány szerint Örményországban „alig 200 példány” található belőle.[12]

Becslések szerint mintegy 250-300 ázsiai muflon élhet a Nahicseván Autonóm Régió területén Azerbajdzsánban.[13]

Életmódja[szerkesztés]

Az iráni vörös juh főleg a közepes vagy nagy magasságokban elhelyezkedő nyílt, durva terepet kedveli. Sziklás helyeken él, alacsony- vagy magasföldeken, sztyeppéken. Megtalálható sziklás fél-sivatagokban is és fűvel borított emelkedőkön, vagy hegyi legelőkön.

A nyarat a lehető legnagyobb magasságokban tölti, még éppen az állandó hóhatár alatt. Télen lejjebb költözik, ilyenkor völgyekben is előfordul.

Kisebb-nagyobb csoportokban él. Nyáron az idősebb kosok egyedül élnek, vagy kisebb, önálló csoportot alkotnak. Az ázsiai muflon 18 évet is megél a természetben.

Védettségi állapota[szerkesztés]

Az ázsiai muflon már a Szovjetunió által vezetett, veszélyeztetett állatfajokat felsoroló Vörös adat könyvében is szerepelt az első kategóriában. Örményországban 1936 óta tilos a vadászata. Az országban a fogságban szaporított példányokkal visszatelepítési programot kezdett az Állattani Intézet, hogy a Koszrov Vadrezervátumban élő példányok számát növeljék.[2] 2011-ben az ázsiai muflon illegális vadászatáért Örményországban 3 millió örmény dram büntetést kell fizetni (ez durván 8000 USD-nek felelt meg).[14]

Iránban engedélyezett a vadászata, de ehhez előzetes engedély szükséges, ami szeptembertől februárig, a védett területeken kívül érvényes.[2]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Early Animal Domestication and Its Cultural Context. University of Pennsylvania Museum of Archaeology and Anthropology, 28. o. (1989. április 19.) 
  2. a b c d Valdez, R. (2008) Ovis orientalis[1].
  3. a b (1977. április 19.) „Population decline of an insular population of Armenian wild sheep in Iran”. Journal of Wildlife Management 41 (4), 720–725. o. DOI:10.2307/3799995.  
  4. The Annals and Magazine of Natural History: Zoology, Botany, and Geology. Taylor & Francis, 121–122. o. (1907. április 19.) 
  5. Exotic Animal Field Guide: Nonnative Hoofed Mammals in the United States. Texas A&M University Press, 213. o. (2007. április 19.). ISBN 978-1585445554 
  6. The Complete Fauna of Iran. I.B. Tauris, 89. o. (2005. április 19.) 
  7. Blyth, Edward (1840. április 19.). „An Amended List of the Species of the genus Ovis”. Proceedings of the Zoological Society of London 8 (1), 62–81. o, Kiadó: The Zoological Society of London. DOI:10.1111/j.1469-7998.1840.tb00692.x. (Hozzáférés: 2015. január 8.)  
  8. Gmelin, Samuel Gottlieb. Reise durch Russland zur Untersuchung der drey Natur-Reiche (german nyelven). St. Petersburg, Russia: Akademie der Wissenschaften, 486–487. o. (1774. április 19.). Hozzáférés ideje: 2015. január 8. 
  9. (1880. április 19.) „On the Mammals of Asia Minor.—Part II.”. Proceedings of the Zoological Society of London 48 (1), 50–64. o, Kiadó: The Zoological Society of London. DOI:10.1111/j.1096-3642.1880.tb02724.x. (Hozzáférés: 2015. január 9.)  
  10. (2014. április 19.) „Biodiversity of the Hypersaline Urmia Lake National Park (NW Iran)”. Diversity 6 (1), 102–132. o. DOI:10.3390/d6010102.  
  11. (2006. április 19.) „Population Dynamics of Armenian Wild Sheep (Ovis Orientalis Gmelini) in the Angouran Protected Area of Zanjan Province”. Iranian Journal of Natural Resources 59 (2), 487–500. o. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 24.)  
  12. Status and Protection of Globally Threatened Species in the Caucasus. Tbilisi: CEPF, WWF. Contour Ltd., 37–45. o. (2009. április 19.). ISBN 978-9941-0-2203-6 
  13. Status and Protection of Globally Threatened Species in the Caucasus. Tbilisi: CEPF, WWF. Contour Ltd., 46–52. o. (2009. április 19.). ISBN 978-9941-0-2203-6 
  14. Easy Game: Armenian conservationists alarmed by continued poaching of Red Book species”, ArmeniaNow, 2011. szeptember 14.. [2018. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. április 24.) 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Armenian mouflon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Szakirodalom[szerkesztés]