Ugrás a tartalomhoz

Vadjuhok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vadjuhok
Kanadai vadjuhkos (Ovis canadensis)
Kanadai vadjuhkos (Ovis canadensis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Caprini
Nem: Ovis
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Vadjuhok témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Vadjuhok témájú kategóriát.

A vadjuhok (Ovis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó nem.

Leírásuk

[szerkesztés]

A vadjuhok Európa legkeletibb határától Észak-Indiáig, Nyugat-Kínáig és Nyugat-Mongóliáig, valamint az oroszországi Putorana-fennsíktól egészen Kamcsatkáig előfordulnak. Észak-Amerikában két fajuk él; ezek Alaszkától Mexikó északnyugati részéig találhatók meg. A juh az ember segítségével meghódította majdnem az egész világot. Általában 100 kilogrammnál kisebbek; a kosok nagyobbak a nőstényeknél. A nőstények és bárányaik egy-egy erős kos köré gyűlnek. A hegységeket és a szárazabb területeket választják élőhelyül, ahol főleg füvekkel és zuzmókkal táplálkoznak.[1][2][3][4][5][6][7]

Rendszerezés

[szerkesztés]

A nembe az alábbi 6-7 élő faj tartozik:

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nowak, R. M. and J. L. Paradiso. 1983. Walker's Mammals of the World. Baltimore, Maryland: The Johns Hopkins University Press. ISBN 0-8018-2525-3
  2. Clutton-Brock, J. 1999. A Natural History of Domesticated Mammals. Cambridge, UK : Cambridge University Press ISBN 0-521-63495-4
  3. Voelker, W. 1986. The Natural History of Living Mammals. Medford, New Jersey: Plexus Publishing, Inc. ISBN 0-937548-08-1
  4. The flexible grouping and behavioral character of a flock of Suffolk ewes (Ovis aries). Springer Link. Journal of Plant Pathology. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  5. Follow The Leader. Sheep 101. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  6. Coltman, D; Festa-Bianchet, M; Jorgenson, J; Strobeck, C (2002). "Age-Dependent Sexual Selection in Bighorn Rams". Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences. 269 (1487): 165–172. doi:10.1098/rspb.2001.1851. PMC 1690873. PMID 11798432.
  7. Gonzalez, Georges; Bon, Richard; Estevez, Imna; Recarte, Jose (2001). "Behaviour of Ewes (Ovis Gmelini Musimon x Ovis Sp.) During the Rut". Rev. Ecol. 56: 221–230.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ovis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]