Kanadai vadjuh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kanadai vadjuh
Ovis canadensis 2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
IUCN2.3
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nem: Vadjuh (Ovis)
Faj: O. canadensis
Tudományos név
Ovis canadensis
Shaw, 1804
Szinonimák
  • Ovis cervina
  • Ovis montana
Elterjedés
Ovis-canadensis map.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kanadai vadjuh témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai vadjuh témájú médiaállományokat és Kanadai vadjuh témájú kategóriát.

A nőstény

A kanadai vadjuh (Ovis canadensis) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjához és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A kanadai vadjuh Kanada délnyugati és az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén honos, valamint Mexikó egyes északnyugati vidékein (Sonora, Alsó-Kalifornia és Déli-Alsó-Kalifornia államokban).

Betelepítése a Tiburón-szigetre[szerkesztés]

Az 1970-es évekre a kanadai vadjuh állománya (többek között az orvvadászatnak köszönhetően) annyira lecsökkent a sonorai hegyekben, hogy a mexikói kormány új tervet dolgozott ki: 1975-ben 20 példányt betelepítettek a Tiburón-szigetre, ahol úgy gondolták, elegendően védettek lesznek majd ahhoz, hogy elszaporodjanak, így később a szaporulat egy részét vissza lehessen majd telepíteni a szárazföldre. A Sierra Seri nevű hegységben befogott 20 példány között 18 nőstény és 2 hím volt, de a két hím egyike hamarosan szakadékba zuhant és elpusztult, így a későbbi állomány nagy része a megmaradt egyetlen hímtől származik. A genetikai változatosságot biztosította azonban, hogy a betelepített nőstények némelyike már más hímektől vemhes állapotban került a szigetre. Bár némelyik egyed később a tengerbe fulladt, másokat a prérifarkasok pusztítottak el, végül az évek múlásával számuk mégis néhány százra emelkedett, ráadásul az elszigetelt környezet és a verseny hiánya miatt az egyedek jól fejlődtek, trófeáikra igény mutatkozott a vadászok köreiben is. Ezért az 1990-es években a szigeten megnyitották a lehetőséget az ellenőrzött körülmények között zajló sportvadászatra.[1]

Az évtized közepére (részben az 1994-ben kitört dél-mexikói neozapatista felkelés hatására) nagyon felerősödtek a terület őslakóinak, a szeri indiánoknak azok a mozgalmai, amelyek nagyobb önrendelkezést és a területükön előforduló természeti erőforrásokból való nagyobb részesedést kívántak elérni az indiánok számára. Az évtized végére ezért Felipe Rodríguez biológussal közösen létrehoztak egy UMA nevű szervezetet, amely többek között a sziget ökológiájával is foglakozott. Néhány fiatal, de elég tapasztalattal rendelkező szerit bíztak meg az élővilág védelmével és vizsgálatával, a vadászatot pedig a téli hónapokra korlátozták, mindössze évente legfeljebb 5 vadász részvételével. A Nevada állambeli Reno városban minden évben árverésre bocsátják a Tiburón-szigeti kanadaivadjuh-vadászat jogát, amely általában 60 000–100 000 dollár közötti értékben kel el. Ugyancsak fontos bevételi forrást jelent a szerik számára a vadjuhpéldányok értékesítése (új területekre való betelepítés céljából), 2004-ben például 120, egy évvel később 56 egyedet adtak el, egyenként körülbelül 30 000 dolláros áron.[1]

Alfajai[szerkesztés]

  • Ovis canadensis canadensis
  • Ovis canadensis californiana
  • Ovis canadensis nelsoni
  • Ovis canadensis mexicana
  • Ovis canadensis cremnobates
  • Ovis canadensis weemsi
  • Ovis canadensis auduboni

Életmódja[szerkesztés]

Füvet legel, szívesen nyalogatja az ásvány sóját.

Szaporodása[szerkesztés]

Ősszel párosodás idején a kosok látványos párviadalokban ütköznek meg egymással. Gyakran többórás összecsapások során a résztvevők látszólag nem szenvednek sérüléseket. A nőstény, körülbelül 6 hónapnyi vemhesség után, májusban, a napégette meredek sziklafalakon felkapaszkodik a legkevésbé megközelíthető csúcsokra, és megelli 1-2 bárányát.

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Rentería Valencia, Rodrigo Fernando. Seris – Pueblos Indígenas del México Contemporáneo (spanyol nyelven). Comisión Nacional para el Desarrollo de los Pueblos Indígenas (CDI). ISBN 970-753-092-8 (2007)