Kanadai vadjuh

Kanadai vadjuh
	Evolúciós időszak: Középső pleisztocén - jelen, 0,7–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Egy kos feje
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Kecskeformák (Caprinae);
Nemzetség:	Caprini;
Nem:	Vadjuhok (Ovis); Linnaeus, 1758
Faj:	O. canadensis;
Tudományos név
	Ovis canadensis; Shaw, 1804
Szinonimák
	Ovis cervina Desmarest; Ovis montana Cuvier;
Elterjedés
	Elterjedési területe (a barnában még jelen van, a vörösbe visszatelepítették és a zöldbe betelepítették)
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kanadai vadjuh témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai vadjuh témájú médiaállományokat és Kanadai vadjuh témájú kategóriát.

A kanadai vadjuh vagy vastagszarvú vadjuh (Ovis canadensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

A kanadai vadjuh Kanada délnyugati és az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén honos, valamint Mexikó egyes északnyugati vidékein (Sonora, Alsó-Kalifornia és Déli-Alsó-Kalifornia államokban).

Betelepítése a Tiburón-szigetre

Az 1970-es évekre a kanadai vadjuh állománya (többek között az orvvadászatnak köszönhetően) annyira lecsökkent a sonorai hegyekben, hogy a mexikói kormány új tervet dolgozott ki: 1975-ben 20 példányt betelepítettek a Tiburón-szigetre, ahol úgy gondolták, elegendően védettek lesznek majd ahhoz, hogy elszaporodjanak, így később a szaporulat egy részét vissza lehessen majd telepíteni a szárazföldre. A Sierra Seri nevű hegységben befogott 20 példány között 18 nőstény és 2 hím volt, de a két hím egyike hamarosan szakadékba zuhant és elpusztult, így a későbbi állomány nagy része a megmaradt egyetlen hímtől származik. A genetikai változatosságot biztosította azonban, hogy a betelepített nőstények némelyike már más hímektől vemhes állapotban került a szigetre. Bár némelyik egyed később a tengerbe fulladt, másokat a prérifarkasok pusztítottak el, végül az évek múlásával számuk mégis néhány százra emelkedett, ráadásul az elszigetelt környezet és a verseny hiánya miatt az egyedek jól fejlődtek, trófeáikra igény mutatkozott a vadászok köreiben is. Ezért az 1990-es években a szigeten megnyitották a lehetőséget az ellenőrzött körülmények között zajló sportvadászatra.^[1]

Az évtized közepére (részben az 1994-ben kitört dél-mexikói neozapatista felkelés hatására) nagyon felerősödtek a terület őslakóinak, a szeri indiánoknak azok a mozgalmai, amelyek nagyobb önrendelkezést és a területükön előforduló természeti erőforrásokból való nagyobb részesedést kívántak elérni az indiánok számára. Az évtized végére ezért Felipe Rodríguez biológussal közösen létrehoztak egy UMA nevű szervezetet, amely többek között a sziget ökológiájával is foglalkozott. Néhány fiatal, de elég tapasztalattal rendelkező szerit bíztak meg az élővilág védelmével és vizsgálatával, a vadászatot pedig a téli hónapokra korlátozták, mindössze évente legfeljebb 5 vadász részvételével. A Nevada állambeli Reno városban minden évben árverésre bocsátják a Tiburón-szigeti kanadaivadjuh-vadászat jogát, amely általában 60 000–100 000 dollár közötti értékben kel el. Ugyancsak fontos bevételi forrást jelent a szerik számára a vadjuhpéldányok értékesítése (új területekre való betelepítés céljából), 2004-ben például 120, egy évvel később 56 egyedet adtak el, egyenként körülbelül 30 000 dolláros áron.^[1]

Alfajai

Jelenleg az alábbi 3 alfaját ismerik el, de korábban hetet tartottak számon:^[2]^[3]^[4]^[5]

Ovis canadensis canadensis Shaw, 1804
Ovis canadensis nelsoni Merriam, 1897
Ovis canadensis sierrae (Grinnell, 1912)

Életmódja

Füvet legel, szívesen nyalogatja az ásvány sóját.

Szaporodása

Ősszel párosodás idején a kosok látványos párviadalokban ütköznek meg egymással. Gyakran többórás összecsapások során a résztvevők látszólag nem szenvednek sérüléseket. A nőstény, körülbelül 6 hónapnyi vemhesség után, májusban, a napégette meredek sziklafalakon felkapaszkodik a legkevésbé megközelíthető csúcsokra, és megelli 1-2 bárányát.

Jegyzetek

1 2 Rentería Valencia, Rodrigo Fernando (2007). Seris – Pueblos Indígenas del México Contemporáneo (PDF) (spanyol nyelven). Comisión Nacional para el Desarrollo de los Pueblos Indígenas (CDI). ISBN 970-753-092-8. 2015. december 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 8. {{cite book}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó); More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó); Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
↑ Ramey, R. R. II (1993). "Evolutionary genetics and systematics of North American mountain sheep" (Ph.D. Thesis). Cornell University, Ithaca, NY. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
↑ Wehausen, J. D.; R. R. Ramey II (1993). "A morphometric reevaluation of the Peninsular bighorn subspecies". Trans. Desert Bighorn Council. 37: 1–10.
↑ Wehausen, J.D.; R.R. Ramey II (2000). "Cranial morphometric and evolutionary relationships in the northern range of Ovis canadensis". Journal of Mammalogy. 81: 145–161. doi:10.1644/1545-1542(2000)081<0145:CMAERI>2.0.CO;2. ISSN 1545-1542.
↑ Buchalski, Michael R.; Sacks, Benjamin N.; Gille, Daphne A.; Penedo, Maria Cecilia T.; et al. (2016). "Phylogeographic and population genetic structure of bighorn sheep (Ovis canadensis) in North American deserts". Journal of Mammalogy. 97 (3): 823–838. doi:10.1093/jmammal/gyw011. PMC 5993094. PMID 29899578. Hozzáférés: 2016. március 26.

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2009. október 21.
A világ állatai Észak-Amerika állatvilága kötete.
Alberta Bighorn Sheep hunts

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[szeri-1] 1 2 Rentería Valencia, Rodrigo Fernando (2007). Seris – Pueblos Indígenas del México Contemporáneo (PDF) (spanyol nyelven). Comisión Nacional para el Desarrollo de los Pueblos Indígenas (CDI). ISBN 970-753-092-8. 2015. december 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 8. {{cite book}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó); More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó); Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)

[ramey-2] Ramey, R. R. II (1993). "Evolutionary genetics and systematics of North American mountain sheep" (Ph.D. Thesis). Cornell University, Ithaca, NY. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)

[3] Wehausen, J. D.; R. R. Ramey II (1993). "A morphometric reevaluation of the Peninsular bighorn subspecies". Trans. Desert Bighorn Council. 37: 1–10.

[4] Wehausen, J.D.; R.R. Ramey II (2000). "Cranial morphometric and evolutionary relationships in the northern range of Ovis canadensis". Journal of Mammalogy. 81: 145–161. doi:10.1644/1545-1542(2000)081<0145:CMAERI>2.0.CO;2. ISSN 1545-1542.

[Buchalski-5] Buchalski, Michael R.; Sacks, Benjamin N.; Gille, Daphne A.; Penedo, Maria Cecilia T.; et al. (2016). "Phylogeographic and population genetic structure of bighorn sheep (Ovis canadensis) in North American deserts". Journal of Mammalogy. 97 (3): 823–838. doi:10.1093/jmammal/gyw011. PMC 5993094. PMID 29899578. Hozzáférés: 2016. március 26.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]