Lónyelvű csodabogyó
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Lónyelvű csodabogyó a kőszegi Chernel arborétumban, nagyítva láthatóak a valódi kis levelek |
||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft[1] |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Ruscus hypoglossum |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Lónyelvű csodabogyó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Lónyelvű csodabogyó témájú médiaállományokat és Lónyelvű csodabogyó témájú kategóriát. |
A lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó faj.
Egyéb elnevezései: csapfű, diadalmasfű, földi borostyánfű, lónyelvű fű, nyakcsapja és nyelves fű.
Tartalomjegyzék
Elterjedése[szerkesztés]
Szubmediterrán, védett növény; eszmei értéke 50 000 Ft. Magyarországon a Dunántúlon fordul elő, például a Zselicben,[2] a Mecsekben, valamint Zalakaros és Ugod környékén.
Megjelenése[szerkesztés]
A 20–30 centiméter magas növény különlegessége, hogy felemelkedő, egyszerű, ritkán elágazó szára levél alakú, ellaposodott levélágakká (fillokládium, phyllocladium) módosul. Ezek tojásdadok vagy tojásdad-lándzsásak, 4–7 cm hosszúak, bőrszerű, nem szúrós hegyben végződő lemezük széle ép. Aprók, pikkelyszerű valódi levelei a levélágak tövén hajtanak ki. Az apró, fehér vagy halványzöld virágok öt-hatosával ülnek a szárképleteken lévő zöld murvalevelek tövében.
Termése 1-2 magvú, húsos, piros bogyó.
Életmódja[szerkesztés]
Örökzöld évelő. Gyöktörzséről vegetatívan, magjáról ivarosan szaporodik. A tarvágásokban megtelepedő pionír növények elnyomják, az ilyen helyekről évekre eltűnik.
Bükkösökben, gyertyános–tölgyesekben, ezüsthársas törmeléklejtő-erdőkben (Tilio-Fraxinetum ruscetosum aculeati) szurdokerdőkben, karsztbokorerdőkben és a dél-dunántúli mezofil erdőkben (Fagion illyricum) nő, március–áprilisban virágzik.
Felhasználása[szerkesztés]
Gazdasági jelentősége nincs.
A művészetben[szerkesztés]
A Kaposvár melletti Szenna községben, a Vadvirág út részeként megtekinthető Horváth Béres János szobrászművész fából készített lónyelvűcsodabogyó-szobra.[3]
Források[szerkesztés]
- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o.
- ↑ Kardosfa honlapja. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ Szenna honlapja - látnivalók. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
