Erdélyi-medence
| Erdélyi-medence | |
| Elhelyezkedés | Kárpát-medence |
| Besorolás | nagytáj |
| Fontosabb települések | Kolozsvár, Nagyszeben, Marosvásárhely |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 100 000 km² |
| Folyóvizek | Maros, Szamos, Olt |
| Időzóna | EET (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi-medence témájú médiaállományokat. | |
Az Erdélyi-medence (románul Podișul Transilvaniei) a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység. Határai a Keleti-Kárpátok, a Déli-Kárpátok, a Ruszka-havas és az Erdélyi-szigethegység. Területe megközelítőleg 35 000 km², átlagos magassága 300–600 m. Három alegységre tagolódik: Szamosmenti-hátság, Mezőség, Küküllőmenti-dombvidék.
Keletkezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kréta időszak végén és a paleocén korszak elején elkezdődött folyamatos süllyedés révén keletkezett, mialatt a szomszédos Kárpátok hegylánca felgyűrődött. Ebben a mélyedésben alakul ki egy kis mélységű, szárazföldi beltenger. Ennek a kontinentális beltengernek nem volt összeköttetése a környező tengerekkel és óceánokkal. A medence állandó süllyedése, egy kb. 5000 m vastag üledékes réteg kialakulását eredményezte.
Szerkezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Erdélyi-medence függőlegesen három, különböző egységre tagolódik: egy alsó rész, amely vetőkkel barázdált kristályos alapkőzet, erre települ a középső egység, melyet tektonikailag enyhébben tagolt szenon, paleocén és alsó miocén üledékek alkotnak, majd következik a felső egység bádeni, szarmata és pannon üledékekkel, melyeket pliocén mozgások és sófeltörések szabdaltak.
Vízrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legfontosabb folyói északon a Szamos, középső részén a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban folyik át a medencén, délen pedig az Olt.
|
|
Városok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Erdélyi-medencében található legnagyobb városok: Kolozsvár, Nagyszeben, Marosvásárhely, Torda, Gyulafehérvár, Medgyes, Segesvár.