Szamosmenti-hátság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szamosmenti-hátságnak nevezzük a Nagy- és a Kis-Szamos széles völgyétől északnyugati irányban nyúló dombságot, az egyesült Szamos mindkét oldalán.

Fekvése[szerkesztés]

Az Erdélyi-medence északnyugati részén, a Keleti-Kárpátok és a Nyugati-szigethegység között fekszik. Délről és keletről a Kis- és a Nagy-Szamos határolja.

Kialakulása[szerkesztés]

A Kárpátok kialakulásakor a terület hídszerűen kapcsolta össze a Keleti- és a Nyugati-Kárpátokat, később azonban lesüllyedt; mára csak maradványai maradtak egyes szigetszerű hegyekben. Ilyen például Szamoscikó, Persnyel kristályos hegytömbjei.

Leírása[szerkesztés]

A Szamosmenti-hátság enyhén lekerekített formájú, dombvonulatai nem túl magasak, átlagmagasságuk 500-600 méter, nagy kiterjedésű bükk- és tölgyerdőkkel.

Altalajában előfordul a szén is, mezőgazdaságilag fontos terület, melynek csak a peremvidékén találhatók városok.

Források[szerkesztés]