Küküllőmenti-dombvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Kisküküllő menti dombvidék látképe

A Maros folyótól délre terül el a Küküllőmenti-dombvidék, melynek kiemelkedései néhol a 600 métert is megközelítik. A dombvidéket lapos vízválasztók, földgázt rejtő feltobzódások és széles, teraszos völgyek, csuszamlásos domboldalak jellemzik, ezáltal a vidéknek jellegzetes hullámos felszínt eredményezve.

Fekvése[szerkesztés]

A Marostól délre, a Maros és a Kis-Küküllő közé eső (Dicsőszentmártoni-dombság) területe, amely egészen a Déli-Kárpátok lábánál található medencékig terjed.

Története[szerkesztés]

A Küküllőmenti-dombvidék látképe a Kisküküllő völgyével

A terület kialakulása - az egész Erdélyi medencét is beleértve - a pliocén tó visszahúzódásával és a térség feltöltődésével vette kezdetét. Az egész terület jellemzői az üledékes kőzetek, melyeket az utólagos kéreg mozgások kimozdítottak eredetileg vízszintes helyzetükből, ezáltal változatossá téve a felszínt.

A Maros és a Kis-Küküllő közötti részen a Kis-Küküllő-menti-dombság (Dealurile Târnavei Mici), melyet a tőle délre elterülő Küküllőközi-dombságtól (Dealurile Târnavei Mari) a Kis-Küküllő völgye választ el. A felszín mindkét térségben enyhén észak felé lejt (monoklinális felszín), a két Küküllő felé pedig meredeken lejtő kuesztákat találunk, melyeken nagyon gyakran megjelennek lejtőmenti folyamatok, vízmosások, földcsuszamlások formájában. A belső területeken pedig gyakori a rétegek felboltozódásai, amelyek a térség legjelentősebb altalajkincsét a földgázt rejtik. A Kárpátok kiemelkedésének köszönhetően pedig a medence alján mindenhol jelen levő kősó a szélső területeken diapir formájában felgyőrődve került a felszín közelébe.

Települései[szerkesztés]

A Küküllőmenti-dombság látképe Betlenszentmiklósnál

A Küküllő vidékhez több mint negyven település tartozik, például:

A Küküllőmenti-dombvidék panorámaképe Dicsőszentmárton környékén

Források[szerkesztés]

  • Románia. Tér, gazdaság, társadalom [1]
  • [2]