Juricse
| Juricse (Đurići) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Drenóc |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32263 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 206 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 83 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 52′ 59″, k. h. 18° 55′ 00″44.883300°N 18.916700°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 59″, k. h. 18° 55′ 00″44.883300°N 18.916700°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Juricse témájú médiaállományokat. | |
Juricse (horvátul: Đurići) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Drenóchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vukovártól légvonalban 52, közúton 60 km-re délre, községközpontjától 4 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben, az ún. Cvelferija területén, a Száva bal partjának közelében fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A török 1536-ban szállta meg a vidéket és 1691-ig volt török uralom alatt. A 18. század elején Boszniából érkezett katolikus sokácok települtek ide be. 1769-ben az újonnan alapított racsinovcei plébániához csatolták. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. 1808-ban átkerült a Bródi határőrezred újonnan alakított 12. Drenóci századához. Azóta nevezik az egykori 12. század területét Cvelferijának.[2] A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
Az első katonai felmérés térképén „Juricze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Juriche” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gyurich” néven 70 házzal, 359 katolikus és 11 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század végén magyar és ruszin családok vándoroltak be, de jöttek likai és dalmáciai horvát és szerb családok is.
A településnek 1857-ben 344, 1910-ben 582 lakosa volt. Szerém vármegye Zsupanyai járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 69%-a horvát, 10%-a ruszin, 9%-a magyar, 6%-a szerb, 1%-a német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát, 5%-a jugoszláv, 4%-a szerb, 1%-a ruszin nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falu állandó szerb fenyegetettségben élt, de a harcok elkerülték. A falunak 2011-ben 286 lakosa volt. 2014 májusában a nagy szávai árvíz idején a falut teljesen körbevette a víz. A nőket, a gyermekeket, az időseket és az állatok egy részét kimenekítették. A lakosság fennmaradó része a gátakat védte. Végül a víz a falu 150 házából 80-at árasztott el.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 344 | 340 | 314 | 404 | 489 | 582 | 542 | 589 | 681 | 706 | 668 | 630 | 534 | 457 | 418 | 286 |
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A helyi gazdaság alapja ma hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent György tiszteletére szentelt római katolikus templomát a 19. század-ban építették.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen a racsinovcei Ivan Fiipović általános iskola területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az NK Mladost Đurići labdarúgóklubot 1932-ben még ŠK Slavonac néven alapították. 1945-ben az NK Zadrugar nevet vette fel. Mai nevén 1950-től szerepelt. A labdarúgócsapat a megyei 2. ligában szerepelt 2014-ig, amikor tevékenysége megszűnt.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]DVD Đurići önkéntes tűzoltó egyesület.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ A német zwölf = tizenkettő számnév után
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...280. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 183. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat". 2018. augusztus 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. július 5..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község kulturális értékei (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
