Ćelije (Terpenye)
| Ćelije | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Terpenye |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32225 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 98 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 82 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 19″, k. h. 18° 48′ 20″45.438600°N 18.805600°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 19″, k. h. 18° 48′ 20″45.438600°N 18.805600°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ćelije témájú médiaállományokat. | |
Ćelije falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Terpenyéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vukovártól légvonalban 17, közúton 22 km-re északnyugatra, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén, Ténye, Szilas és Bobota között fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu mezőgazdasági majorként a 19. század második felében keletkezett a német származású vukovári Eltz család birtokán, akik a környező földek megművelésére magyar és horvát családokat telepítettek be. A településnek 1890-ben 19, 1910-ben 8 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az 1930-as évekre teljesen elnéptelenedett. A második világháború után főként a Zagorje és a Muraköz vidékéről elszegényedett horvát családokat telepítettek be. 1991-ben lakosságának 91%-a horvát, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része.
A kis falut a horvátországi háború alatt elkövetett háborús bűntettek tették országszerte ismertté. A horvát lakosságú falu fontos stratégiai ellátási útvonalon feküdt Eszék és Vukovár között, amelyen Vukovár horvát védői fontos utánpótláshoz jutottak. Ennek megakadályozására 1991 májusától egyre nagyobb szerb erők vették körül őket. A JNA, a szomszédos Bobota és Szilas falvak felkelő szerbjeivel együtt, 1991. július 4-én támadta meg Ćelijét, melyet több napos harc után 9-én foglalt el. Ezután a szerbek kifosztották, majd teljesen felégették a települést. A háború után a faluban tömegsírt találtak az itt kivégzett környékbeli horvátok holttesteivel. A településnek 2011-ben 121 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 19 | 7 | 8 | 4 | 0 | 120 | 126 | 161 | 157 | 123 | 164 | 155 | 121 |
(1890-től 1931-ig településrészként, 1948-tól önálló településként.)
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község hivatalos oldala (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
