Drenóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Drenóc (Drenovci)
A Szent Mihály plébániatemplom
A Szent Mihály plébániatemplom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségDrenóc
Jogállás község
Polgármester Jakša Šestić
Irányítószám 32257
Körzethívószám +385 032
Népesség
Teljes népesség1946 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság81 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drenóc (Horvátország)
Drenóc
Drenóc
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 55′ 10″, k. h. 18° 54′ 40″Koordináták: é. sz. 44° 55′ 10″, k. h. 18° 54′ 40″
Drenóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Drenóc témájú médiaállományokat.

Drenóc (horvátul: Drenovci) falu és község Horvátországban Vukovár-Szerém megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Vukovártól légvonalban 48, közúton 56 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben, a Bázaköz nyugati részén, az ún. Cvelferija területén, a Szpacsva-síkon, Sályi és Gunya között fekszik.

A község települései[szerkesztés]

A községhez Drenócon kívül Juricse (Đurići), Gájalja (Posavski Podgajci), Racsinovce (Račinovci) és Rahova (Rajevo Selo) települések tartoznak.

Története[szerkesztés]

A mai Drenóc területe a középkorban a Marótiak birtoka volt, területén több kis falu létezett. A török 1536-ban szállta meg a vidékét és 1691-ig volt török uralom alatt. A 18. század elején Boszniából érkezett katolikus sokácok települtek ide be. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. Drenóc neve csak 1729-ben bukkan fel először, amikor a pécsi püspök meglátogatja az 1719-ben alapított drenóci plébániát. A település fejlődése meglehetősen gyors volt, hiszen ekkor már 420 katolikus lakosa volt.

A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. 1808-ban a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alól átkerült a Bródi határőrezredhez,[2] annak is a 12. Drenóci századához. Azóta nevezik az egykori 12. század területét Cvelferijának.[3] A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.

Az első katonai felmérés térképén „Drenovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Drenovcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Drenovcze” néven 264 házzal, 1320 katolikus és 55 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A 19. század végén német, magyar és szlovák családok vándoroltak be, de jöttek likai és dalmáciai horvát és szerb családok is. 1886-ban Drenóc bekapcsolódott a vasúti hálózatba.

A településnek 1857-ben 659, 1910-ben 1223 lakosa volt. Szerém vármegye Zsupanyai járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 65%-a horvát, 25%-a német, 4%-a magyar, 3%-a szerb, 1%-a szlovák anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A két világháború közötti időszakban megnyílt a horvát olvasókör, megalakult a nőegyesület (1919) és a „Borac” sportklub (1928). 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. A háború vége felé 1944. október 23-án mintegy 100 német családot menekítettek ki Drenócból a közeledő partizánok elől.

A második világháború után, 1945 és 1948 között az agrárreform és nagyarányú betelepítés zajlott. Drenócra 40 lika ortodox családot és 40 zagorjei horvát családot telepítettek le, akik a kiutasított németek házait és földjeit kapták meg. A bevándorolt szerbek erőteljesebben támogatták a kommunista kormányt és elfoglalták az önkormányzat legfontosabb helyeit. 1946-ban és 1947-ben három termelőszövetkezet jött létre: a likaiak megalapították az SRZ „Marko Orešković” szövetkezetet, a dalmátok SRZ „Matija Gubec” szövetkezetet a helyi sokácok pedig a HRZ „Sloga” szövetkezetet. 1953-ban egy még radikálisabb agrárreformmal a magántulajdonú földterületek maximumát 10 hektárra csökkentették. Ez a helyi horvátok kivándorlásának kezdetéhez vezetett. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 88%-a horvát, 5%-a szerb, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falu álladó szerb fenyegetettségben élt, de a harcok végül nem érintették. A falunak 2011-ben 492 lakosa volt.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.199 1.709 1.932 2.128 2.753 2.575 2.528 2.726 2.998 3.273 3.323 3.331 2.998 2.755 3.049 1.946

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1797-ben épült barokk stílusban. A főhomlokzatot a magas harangtorony uralja, amelyet kettős pilaszterek tagolnak. A két oldalon félköríves fülkék találhatók, szentek szobraival. A homlokzatot vízszintesen osztja ketté egy magas falkoszorú. A szentély melletti földszinti sekrestye egyszerű négyzet alaprajzú. A hosszanti, baldachinos boltozaton, konkáv módon lekerekített részek vannak. A félkör alakú szentélyt félkupola borítja. A déli falon kerek alakú szószék található. A padlót különböző formájú kerámia- és kőlapokkal burkolták. A berendezés későbarokk-klasszicista elemei 19. századiak, későbbi részei a 20. század elején készültek. Az oltárok, a szobrok, a keresztelőmedence és a szószék Ferdinand Stuflesser tiroli mester műhelyében készültek. A padok, a keresztút állomásai és a csillár valószínűleg helyi mesterek művészi kivitelű munkái. Az orgona a Fabing család eszéki, illetve apatini műhelyében készült. Értékes részei a felszerelésnek a miseruhák és 26 értékes liturgikus tárgy.

Kultúra[szerkesztés]

  • Községi könyvtár
  • Drenóci irodalmi találkozó

Oktatás[szerkesztés]

  • A településen az „Ivan Meštrović” általános iskola működik
  • Középiskolai központ a Megyei Szakképző- és Ipariskola területi intézménye

Sport[szerkesztés]

Az NK „Borac” Drenovci labdarúgóklubot 1929-ban alapították. A csapat ma a megyei 1. ligában szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)