Tomtelke
| Tomtelke (Tompojevci) | |
 | |
| A település bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Tomtelke |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Tomislav Panenić (MOST) |
| Irányítószám | 32238 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1116 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 115 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′, k. h. 19° 06′45.233333°N 19.100000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′, k. h. 19° 06′45.233333°N 19.100000°E | |
| Tomtelke weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tomtelke témájú médiaállományokat. | |
Tomtelke (horvátul: Tompojevci) falu és község Horvátországban Vukovár-Szerém megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Vukovártól légvonalban 15, közúton 18 km-re délkeletre, a Nyugat-Szerémségben fekszik.
A község települései
[szerkesztés]A községhez Tompojevce, Miklósevce (Mikluševci), Csák (Čakovci), Grabovo, Berak és Bokšić települések tartoznak.
Története
[szerkesztés]Az itt talált régészeti leletek azt bizonyítják, hogy ez a terület már az ókorban is lakott volt. A „Malat” régészeti lelőhely a településtől északnyugatra, a Dražinovac-mocsár fölötti három szelíd dombsoron található. Itt jellegzetes római téglákat és csempéket, valamint tipikus római durva cserepeket találtak, amelyek megerősítik a római épületek létét. Feltételezzük, hogy itt egy kisebb római település volt, amelynek méretét és jellegét a jövőbeni kutatás tisztázhatja.[2] A „Pivnice” régészeti lelőhely a településtől délkeletre, egy vízzel borított szurdok feletti magas teraszon található. A talajművelés során itt is római téglákból és cserepekből származó leleteket, köveket és finomabb és durvább római kerámiák töredékeit, valamint Agrippina 1. századi pénzérméit találták. Ezenkívül 1957-ben nagy mennyiségben a 15. - 16. század magyar uralkodók pénzei is előkerültek.[3]
A települést 1398-ban „Tomtheleke” néven említik abban az oklevélben, melyben Zsigmond király mint a hűtlen atyai Szár Jánostól elkobzott és Kükei Somrákosnak adományozott birtokot az utóbbinak magvaszakadtával Maróti Jánosnak adja.[4] 1481-ben „Tomteleke” néven abban az oklevélben találjuk, melyben Mátyás király a magvaszakadt Maróti Máté egyes valkómegyei birtokait vingárti Geréb Péternek és Mátyásnak adományozza.[5] Mindvégig az atyai vár uradalmához tartozott. A 14. században az Ajnard nemzetségből származott családok (Szár, Atyai, Kükei, Vér) birtoka volt. Később a Marótiké és a Gerébeké volt.[6] A mai Tomtelke keleti részén feküdt a középkorban Balázsfalva, melynek Szent Balázs templomát és plébániáját 1332 és 1335 között öt alkalommal említi a pápai tizedjegyzék. A török 1526-ban szállta meg ezt a területet. A török uralom idején lakosságcsere történt, így 1581-ben már mai Tompojevci nevén találjuk a falut. A török korszakig ez a terület sűrűn lakott volt, de a török uralom alatt a több falu, így Balázsfalva megszűnt. Egyes dokumentumok szerint a plébánia azonban továbbra is létezett. 1581-ben szolgálatát a ferencesek látták el, 1623-ban pedig egy "jó világi pap" vezette. Masarrechi pápai legátus 1623-ban történt egyházlátogatása során azt írja, hogy a plébániához tartozó nyolc faluban több mint 1000 katolikus hívő és 8 ortodox ház van.
A török kiűzése után Tompojevcinek megmaradt a horvát lakossága, akik a szatai plébánia irányítása alá kerültek. A faluban akkoriban 29 ház állt, 160 római katolikus lakossal. A 18. század elején a Tompojevci a vukovári uradalom része lett. A ferencesek ekkor építették Szent Balázs püspök és mártír tiszteletére szentelt templomát.
Tompojevci 1781-ig a pécsi egyházmegyéhez tartozott, amikor a Diakovár székhelyű bosznia-szerémségi püspökséghez csatolták. A vukovári uradalom 1736-os Eltz család általi megvételekor 38 házat rögzítettek Tompojevciben. Megemlítették, hogy van egy vesszőből font, sárral tapasztott Szent Balázs temploma. 1856-ban egy új téglatemplom épült Szent Balázs tiszteletére. 1906-ban független káplánt kapott a település, 1912-ben pedig önálló plébániává vált. 1847-ben a falu már 501 lakosú, ebből 492 katolikus és 9 ortodox volt. A 19. század közepén sok német és néhány magyar család vándorolt be a faluba ezáltal növelve a lakosság számát. 1896-ban új iskolát építettek itt, 1913-ban pedig a tanítói lakás épült.
Az első katonai felmérés térképén „Tompojevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tompojevcze” néven szerepel.[7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Tompojevcze” néven 83 házzal, 496 katolikus és 17 ortodox vallású lakossal találjuk.[8]
A településnek 1857-ben 500, 1910-ben 701 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 52%-a német, 39%-a horvát, 8%-a magyar, 1%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 79%-a horvát, 6%-a jugoszláv, 5-5%-a szerb és magyar nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 308 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[9][10] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 500 | 671 | 685 | 688 | 664 | 701 | 781 | 813 | 767 | 782 | 768 | 662 | 537 | 510 | 409 | 308 |
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdasági élet elsődlegesen a mezőgazdasági termelésen alapul. A mezőgazdaságot családi gazdaságokon keresztül kívánják fejleszteni, de ez jelentős pénzügyi forrásokat igényel, mivel a háború alatt sok gazdasági épület megsérült és a gépek többsége megsemmisült.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1856-ban épült a 18. századi templom helyett. Eredetileg Szent Balázsnak volt szentelve. A honvédő háború alatt a templomot és a plébániaházat is tankok pusztították el. A harangtornyot részben ledöntötték, a bejárati ajtótól jobbra egy tankkal nyílást vágtak és a tető is megsérült. A templombelsőben a kőoltár súlyosan megsérült, dekoratív oszlopai, aranyozott domborművei és a szentek szobrai ledőltek. A templomhajóban, a kórusban és a sekrestyében az összes templomi bútor megsemmisült. A plébániaházat, amely nem messze áll a templomtól teljesen kifosztották és elpusztították. Ajtók, ablakok és berendezés nélkül maradt. A háború után a jubileumi 2000. évben megkezdődött az újjáépítés, amely 2006-ig tartott. A plébániaházat 2000 nyarán teljesen felújították.[11]
A Jelaš-erdőben található az Eltz család 1901-ben épített vadászkastélya,[12] mely a főépületből, a kocsis lakásából, a grófnő pavilonjából, az istállóból, a magtárból, a vadőr házából és a lovász házából áll. A főépület egy historikus stílusú földszintes ház, kiugró bejárati résszel. Az udvar felé nyúló épületszárny árkádokkal és verandával rendelkezik. A belső tér minden szobája síkmennyezetű volt. A vadászkastély a 19. és 20. század fordulójának nemesi életmódjáról tanúskodik.
Kultúra
[szerkesztés]A KUD "Mladost" kulturális és művészeti egyesületet 1985-ben alapították. Az 1991-ben kezdődő száműzetésben is aktív volt. Hazatérés után megújították személyi állományt és népviseletüket is. Megújult a munka, két vagy három folklórcsoport és a tamburazenekar is újra működik. Megpróbálják megóvni a régi szokásokat a feledéstől, előadásaikban eredeti népi táncokat táncolnak és eredeti horvát népdalokat énekelnek. Számos rendezvényen vettek már részt, így például: a "Vinkovačke jeseni" és a "Đakovački vezovi" fesztiválokon.[13]
Oktatás
[szerkesztés]A településen a csáki általános iskola négyosztályos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]NK Tompojevci labdarúgóklub. 1991-ig Omladinac volt a neve, 1997-ben a háború vége után vette fel a mai nevét. A csapat a megyei 3. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]A település önkéntes tűzoltó egyesületét 1929-ben alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5484.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4977
- ↑ Diplomatikai levéltár 8301.
- ↑ Diplomatikai levéltár 18483.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...686. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 36. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Ika.hkm.hr: Posveta obnovljene župne crkve Sv. Marije Magdalene u Tompojevcima (hozzáférés: 2020.06.21.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: ROS-0295-1972.
- ↑ Opcina-tompojevci.hr: Kultúra[halott link]
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község kulturális értékei[halott link] (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
