Perkovce
| Perkovce (Prkovci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Ivánkaszentgyörgy |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32282 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 456 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 91 m |
| Terület | 16,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 47″, k. h. 18° 36′ 36″45.213000°N 18.610000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 47″, k. h. 18° 36′ 36″45.213000°N 18.610000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perkovce témájú médiaállományokat. | |
Perkovce (horvátul: Prkovci) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Ivánkaszentgyörgyhöz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vukovártól légvonalban 34, közúton 43 km-re, Vinkovcétől 17 km-re délnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Zágráb–Vinkovci vasútvonaltól délre a Bigy mentén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu a török kiűzése után keletkezett. Lakói Boszniából, Kordunból és Likából érkezett katolikus menekültek, sokácok voltak. A település előbb kamarai birtok volt, majd 1745-től megkezdődött a katonai határőrvidék szervezése. 1753-ban a település a Bródi határőrezred igazgatása alá került. Azon belül az Ivánkaszentgyörgy székhelyű század parancsnoksága alá tartozott. Az itteni határőrök a Habsburg Birodalom minden csataterén harcoltak.
Az első katonai felmérés térképén „Perkovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Perkovcze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Perkovcze” néven 156 házzal, 792 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
1873-ban megszüntették a katonai igazgatást és 1881-ben a polgári Horvátországhoz csatolták. A településnek 1857-ben 569, 1910-ben 623 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 549 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 569 | 626 | 613 | 644 | 662 | 623 | 551 | 588 | 573 | 702 | 711 | 581 | 564 | 579 | 600 | 549 |
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Márton püspök és a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A rozsdi plébánia filiája.
- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt kápolnája[6] a Bigy folyón átívelő híd közelében és a Prkovci-Retkovci út mentén épült. A kápolnát Josip Čajkovac pénzügyi tanácsadó építtette 1910-ben, triforia formájában, három fülkével. Elemei a neogótikus stílust képviselik. A hármas nyeregtetőt cseréppel fedték, oromzataik tetején kereszt alakú virágok láthatók. A profilozás a tető mentén, a fülkék körül, és az oromzaton csúcsívekkel van kialakítva. Minden díszítőelem terrakottából készült. A legjobban kiemelt középső rész hordozza a legtöbb díszítőelemet, a homlokzati tető szélén a díszsor, az oromzatban háromvirágos rozetta, csúcsíves ív található. A félpilaszterek összetett oszlopfőket hordoznak. A központi fülkében a Lourdes-i Szűzanya imapozícióban álló szobra, nagy rózsafüzérrel. A bal fülkében Assisi Szent Ferenc szobra áll, jobbra pedig Páduai Szent Antal láthjató a kis Krisztussal. A lábazat felett egy kőlap található, amin a felszentelés felirata látható.
- A falu parkjában áll a neves horvát szobrászművész, festőművész és író Vanja Radauš „Anya almával” című szobra, a művész „Anya” ciklusának egyik darabja.[7]
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]KUD „Razigrana Šokadija” Prkovci kulturális és művészeti egyesület.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen a rozsdi „Ane Katarine Zrinski” általános iskola területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]NK Slavonac Prkovci labdarúgóklub
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- DVD Prkovci önkéntes tűzoltó egyesület
- LD „Šljuka” Prkovci vadásztársaság
- „Žeravi” Retkovci-Prkovci lótenyésztők egyesülete
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...503. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7386.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6795.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- A község fejlesztési terve 2019-2027. (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
