Gabos
| Gabos (Gaboš) | |
 | |
| A Nemzeti Felszabadító Háború emlékműve | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Márkusfalva |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32212 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 363 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 88 m |
| Terület | 15,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 10″, k. h. 18° 44′ 15″45.352721°N 18.737502°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 10″, k. h. 18° 44′ 15″45.352721°N 18.737502°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gabos témájú médiaállományokat. | |
Gabos (horvátul: Gaboš, szerbül: Габош) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Márkusfalvához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vukovártól légvonalban 20, közúton 24 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, a Nyugat-Szerémségben, az Eszék–Vinkovci vasútvonal mentén, a Vuka (Valkó) jobb partján fekszik. Vasútállomása van.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gabos területe már ősidők óta lakott. A falutól északra a Mišljenovci településrészen található egy elliptikus mesterséges halom, mely mintegy 30 méter átmérőjű és körülbelül 1,5 méter magas.[2] Az 1951-es régészeti terepbejárás során (Vinski és Vinski-Gasparini 1962) korai vaskori sírhalomként határozták meg. A 2003-as felmérés megmutatta, hogy a lelőhely nem sérült, de felszíni leleteket sem találtak.
A középkori Gabost 1437-ben említik, amikor a magvaszakadt Alsáni János itteni birtokát a Tallócziak kapták. Ekkor felsorolják Milyenfalva, Szabadság, Czvekfalva, Györgyfalva, Szerovcz, Ellyésfalva, Gedefalva helységeket, valamint Vecseifalva puszta és Szent-Mihály helység részeit, mint hozzá tartozó birtokokat.[3] Neve a magyar Gábor személynév régi, Gabos változatából származik. A település 1536 körül került török kézre és 150 évi török uralom után 1687-ben szabadult fel. Az elhagyott településre 1697-től Boszniából szerb családok vándoroltak be. A 18. század első felében már 37 ház állt a településen. 1756-ban 25 szerb háza és Mária mennybevétele tiszteletére szentelt pravoszláv fatemploma volt. A szomszédos Ostrovo parókiájához tartozott. Már 1759-ben Mihail Jovanović pópa idejében megkezdték új klasszicista templomának építését, melyet 1766. június 30-án szentelt fel Pavle Nenadović metropolita a Kisboldogasszony tiszteletére.
Az első katonai felmérés térképén „Gaboss” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gaboss” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gaboss” néven 90 házzal, 89 katolikus és 536 pravoszláv vallású lakossal találjuk.[5]
A településnek 1857-ben 603, 1910-ben 718 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 67%-a szerb, 15%-a horvát, 10%-a magyar, 6%-a német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. 1991-ben lakosságának 88%-a szerb, 7%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 516 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1914 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 603 | 702 | 588 | 713 | 747 | 718 | 663 | 817 | 718 | 753 | 843 | 826 | 781 | 746 | 613 | 516 |
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1759 és 1766 között épült. Felszentelése 1766. június 30-án volt. A 19. század elején megújították. 59 ikonból álló ikonosztázát 1844-ben állították, ismeretlen mester alkotása. 1991-ben a horvátországi háborúban súlyosan megsérült. A háború után felújították.
- Gaboštól 3,2 km-re északkeletre található Buđak erőd régészeti lelőhelye, ahol tulajdonképpen a Valkó (Vuka) nagy kanyarulatában állt vizivár típusú erődítmény maradványai találhatók. A középső rész kerülete 70 x 70 m, melyet 15-20 m széles, 2 m mély árok övez. Az árok külső szélén mintegy 1,5 m relatív magasságú töltést építettek, melynek szélessége mintegy 5 m. A helyet az 1806-1869 között készített második katonai felmérés térképén ábrázolják.[8]
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]SKD Prosvjeta-Gaboš szerb kulturális egyesület
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen a márkusfalvi általános iskola területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]NK Čelik Gaboš labdarúgóklub. 1928-ban alapították, a megyei 3. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]LD „Jelen” Gaboš vadásztársaság.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7125.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...191. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 34. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat". 2018. augusztus 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 21..
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6927.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- Srbi.hr:Pravoslavni hramovi u Gabošu, Sremskim Lazama, Koprivni i Karancu (szerbhorvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
