Szlakóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szlakóc (Slakovci)
A falu bejárata
A falu bejárata
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségIvanóc
Jogállásfalu
Irányítószám32242
Körzethívószám+385 032
Népesség
Teljes népesség701 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság97 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 13′ 08″, k. h. 18° 56′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 08″, k. h. 18° 56′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlakóc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szlakóc (horvátul: Slakovci, szerbül: Слаковци) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Ivanóchoz tartozik.

Fekvése, éghajlata[szerkesztés]

Vukovártól légvonalban 15, közúton 18 km-re délre, Vinkovcétól 13 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Nyugat-Szerémségben, a Báza síkjának északi szélén, a Vinkovcéről Felsőtárnokra menő főút és a Vinkovce-Szávaszentdemeter vasútvonal mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A „Gradina” lelőhelyen[2] talált régészeti leletek tanúsága szerint itt már az őskorban is emberi település állt. A falu mellett délnyugatra fekvő platón a középkori leletek mellett megtalálták a középső neolitikumban virágzott Sopot kultúra és a vaskori La Tène-kultúra kerámiáinak töredékeit is. A lelőhely jelentősebb leletei azonban a középkorból származnak, amikor itt állt Szlakóc vára, mely egy nagyobb uradalom központja volt. A sok középkori téglatörmelék mellett már 1893-ban találtak itt egy ezüst ékszert, melyet a 13.-14. századra datáltak.[3]

Szlakóc várának első írásos említése 1491-ből származik „Castellum Slakocz” alakban abban az oklevélben, melyben a hűtlenségbe esett Garai Lőrinc birtokait, köztük Szlakócot II. Ulászló magyar király Várdai Péter kalocsai érseknek adja. 1506-ban azonban már ismét a Garai Lőrinc kezén találjuk új királyi adományként valamennyi birtokkal együtt Szlakócot („Zlaakowch”) is. Az uradalomhoz tartozó 24 jobbágyfalu között ott találjuk a vár mellett fekvő Szlakócot is.[4] A vár és a település valószínűleg már az első említés előtt is létezett. A név eredete a szóbeli hagyomány szerint a szulák növénynévből származik. A várat valószínűleg a Garaiak építették a török elleni védelem céljából, akik már 1459-ben teljesen uralták Szerbiát és 1463-ban meghódították Boszniát is, ahonnan gyakran betörtek a Szerémségbe.

A török 1526-ban Valkóvár eleste után foglalta el ezt a területet. Uralmuk után a várnak csak romjai maradtak, de a lakosság a török uralom idején is egészen 1687-ig megszakítás nélkül élt a településen. 1680 körül Szlakócon körülbelül 40 ház volt, amelyek a 18. század közepéig a mai falu déli részén, Jošina rudina környékén álltak. Nem menekültek el még az 1688 és 1691 közötti szörnyű években sem, amikor a Szerémségben heves küzdelem folyt a török kiűzésére és sok korábbi falu eltűnt. A háború után a lakosság még gyarapodott is a háború előttihez képest, mert néhány elhagyott környékbeli faluból származó lakosság költözött ide. Egykori falujuk nevét közülük sokan megőrizték vezetékneveikben. 1736-ban az urbárium szerint a falunak 37 háztartása volt, mely abban az időben mintegy 60 családot jelentett. A nevek alapján a legtöbben a pusztává vált Lazéról érkeztek, de érkezett néhány család Vukovárról, Szatáról, Rogoznáról, Liskovacról, valamint a Bácskából és a Bánátból is. A 18. század elején felépítették Szent Anna tiszteletére szentelt fatemplomukat, mely még 1754-ben is állt. Az új, falazott templom 1782-ben épült, miután a falu a mai helyére települt át. A templom az ivanóci plébánia filiája lett.

Szlakóc lakói kezdetben a vukovári uradalom jobbágyai, majd 1745-től a katonai igazgatás 1881-es teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. A Bródi határőrezred kilencedik századához tartoztak, amelynek székhelye Vinkovce volt. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.[5]

Az első katonai felmérés térképén „Szlakovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szlakovcze” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szlakovcze” néven 119 házzal, 622 katolikus és 1 ortodox vallású lakossal találjuk.[7] A falu 1891-ben vasúti összeköttetést kapott. A Vinkovcéről Szávaszentdemeterre vezető vasutat 1891. november 7-én adták át a forgalomnak.

A településnek 1857-ben 737, 1910-ben 983 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 85%-a horvát, 10%-a szerb, 3%-a német, 2%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A horvátországi háború idején lakóinak menekülniük kellett a megszálló szerb csapatok elől és csak 1997-ben térhettek vissza otthonaikba. A háború után a házak többségét újjá kellett építeni és az élet többé-kevésbé normalizálódott. Újjáépítették a katolikus templomot, az iskolát, a tűzoltószerházat és a Meteor-pálya lelátóját. A településnek 2011-ben 958 lakosa volt.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
737 750 773 864 862 983 910 930 1.190 1.376 1.689 1.702 1.597 1.493 1.203 958
A Szent Anna templom

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1782-ben épült barokk stílusban. A helyi plébánia 1784-ben alakult, de csak 1786-ig létezett. 1876-ban Strossmayer diakovári püspök újraalapította. A horvát függetlenségi háború idején a falut elfoglalták a szerb erők, a horvát katolikus lakosságot pedig kiűzték. A Szent Anna templomot 1991. szeptember 20-án szándékosan elpusztították. Az ENSZ ellenőrzés 1998-as megszűnése után a Szent Anna templom volt a régió első temploma, amelyet már 2000-ben újjáépítettek. A templom külső megjelenése változatlan maradt, de belülről teljesen más és modern lett, így a gyönyörű barokk berendezés csak falu idősebb lakóinak emlékeiben él.
  • 1893 június 15-én K. Brkić helyi lakos földjének szántása közben több darabból álló ezüst ékszerleletet talált. Az ékszerek között 6 darab, rozettában végződő tű, 7 díszes övveret, egy övcsat, 3 pár nagy karikafülbevaló, 2 gyűrű, 16 nagyobb lapos és 31 kissé kerek gomb volt. A leletek többsége ezüstből készült, a díszes övveretek és a csat aranyozott, a rézgombok ezüstözöttek voltak.[5]
  • Szlakóc vára

Kultúra[szerkesztés]

  • Az UD „Seljačka sloga” Slakovci kulturális és művészeti egyesületet 1956. február 25-én "Ogranak seljačke sloge" néven alapították és ezen a néven működött 1984-ig, amikor a nevét "Seljačka sloga"-ra változtatta, amelyet ma is visel. Az alapításától 1966-ig terjedő időszakban három szekcióban valósította meg programját: folklórcsoport, tamburazenekar és színjátszó csoport. 1996-ban a színjátszó szekció megszűnt és helyette énekkar jött létre. Az egyesület egész Szlavónia és Baranya területén fellépett, a különféle versenyek során több elismerést és dicséretet kapott. A horvátországi folklórfesztiválokon való fellépésen kívül vendégszereplőként több szomszédos országban és azon túl is fellépett. Az egyesületnek jelenleg 62 tagja van 4 csoportban: tamburazenekar, ifjúsági tamburazenekar, folklór és női énekkari csoport.[10]
  • „Baje” tamburazenekar
Az általános iskola

Oktatás[szerkesztés]

A településen az ivanóci általános iskola területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Meteor Slakovci labdarúgóklubot 1927-ben „Golub” néven alapították. 1932-ben vette fel a Meteor nevet. A csapat jelenleg a megyei 2. ligában szerepel.[11]
  • MK Lisice Slakovci, motorosklub
  • Az RU „Šaran” sporthorgász egyesületet 2000-ben alapították. 20 felnőtt és 10 ifjúsági korú tagja van.

Egyesületek[szerkesztés]

  • A DVD Slakovci önkéntes tűzoltó egyesületet 1923-ban 19 taggal alapították. A tűzoltószerház 1984-ben épült, de 1996-ban felgyújtották, ezért a háború után újjá kellett építeni. 2010-ben az egyesület 63 taggal rendelkezett, ebből 52 felnőtt és 11 gyermekkorú fiatal volt.[12]
  • LD "Šljuka" Slakovci vadásztársaság

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7120.
  3. ↑ A község kulturális értékei
  4. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
  5. ↑ a b O-jankovci.hr: Slakovci
  6. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...650. o.
  7. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
  8. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  9. ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
  10. ↑ O-jankovci.hr: KUD Seljačka sloga
  11. ↑ O-jankovci.hr: NK Meteor Slakovci
  12. ↑ O-jankovci.hr: DVD Slakovci

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szlakóc&oldid=26878707”