Berak
| Berak | |
 | |
| A Keresztelő Szent János templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Tomtelke |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32243 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 277 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 108 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′, k. h. 19° 00′Koordináták: é. sz. 45° 14′, k. h. 19° 00′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Berak falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Tomtelkéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Vukovártól 15 km-re délre, községközpontjától 7 km-re nyugatra, a Nyugat-Szerémségben, Csák és Orolik között fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskortól fogva éltek emberek. A „Gradina” régészeti lelőhely a település északi részén, egy kiemelkedő dombon található. Itt már óta végeznek feltárásokat, amelyek során az őskori kerámia töredékeit találták, melyek a kora és késő vaskorból származnak. Ezen leletek mellett római építőanyagok és kerámia maradványait is megtalálták, melyek e helyen villa rustica vagy katonai őrállomás létére utalnak.[2]
A település már a középkorban is létezett. Az 1332 és 1335 között kelt pápai tizedjegyzék „Pepech”, „Perepych”, „Pereche”, „Perepich” névváltozatokban említi a valkói főesperesség plébániái között.[3] A 15. században „Perecke”, vagy „Perethe” alakban fordul elő.[4] 1405 körül helyi nemesek birtoka volt. A középkori falu a maitól délkeletre, a ma „Staro selo” nevet viselő mezőn feküdt. 1420 körül Kórógyi Fülöp ferences kolostort alapított itt, melyet 1526-ban a török lerombolt, majd 1533-ban újjáépítették. A török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg és 1687-ig volt török uralom alatt. A török uralom idején kolostora végleg elpusztult. A hely ahol egykor állt ma a „Svetinja” nevet viseli. A falu, ahol a török uralom vége előtt még 30 ház állt, a felszabadító háborúk során teljesen elnéptelenedett.
A felszabadulás után kamarai birtok lett. A 18. század elején három pravoszláv család telepedett le itt. 1790-ben felépült Keresztelő Szent Jánosnak szentelt temploma, mely kezdetben Szata filiája volt. 1807-ben megalapították az önálló beraki plébániát. A falu első iskolája 1846-ban nyílt meg. A 19. század közepén nagyszámú német és magyar lakosság települt be. A falu sokáig Negoszlavce községhez tartozott, de 1894-ben önálló község központja lett.[5]
Az első katonai felmérés térképén „Berak” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Berak” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Berak” néven 92 házzal, 582 katolikus és 46 ortodox vallású lakossal találjuk.[7]
A településnek 1857-ben 630, 1910-ben 913 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 55%-a német, 26%-a horvát, 19%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. Az itt maradtakat a kommunista hatóságok kollektív háborús bűnösökké nyilvánították, minden vagyonuktól megfosztották és munkatáborba zárták. Az életben maradtakat később Németországba és Ausztriába telepítették ki. 1946-ban a Kordun területéről szállítottak ide szerb, Zsumberk környékéről pedig elszegényedett horvát családokat, akik megkapták az elűzött németek házait. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 56%-a horvát, 38%-a szerb, 2%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A horvátországi háború során 1991. szeptember 2-án elfoglalták a szerb csapatok, akik a nem szerb lakosságot elűzték, a plébániatemplomot előbb diszkóvá alakították át, majd lerombolták. A faluban fogolytábort létesítettek. 45 helyi polgárt megöltek, 11 lakos sorsáról máig nem tudnak.[8] A lakosság csak 1997-ben térhetett haza. A falunak 2011-ben 386 lakosa volt.
Népessége[szerkesztés]
| Lakosság változása[9][10] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 630 | 792 | 774 | 886 | 932 | 913 | 843 | 892 | 813 | 902 | 980 | 998 | 914 | 926 | 476 | 386 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus plébániatemploma 1790-ben épült. A plébániát 1807-ben alapították. A templomot 1886-ban és 1889-ben megújították. 1945-ben a partizánok lerombolták. 1969 és 1970 között újjáépítették, de 1991-ben a szerbek ismét lerombolták. Az újjáépített templomot 2007-ben szentelték fel.
Védett műemlék a Čakovacka utca 10. szám alatti nagyméretű, ötablakos, földszintes lakóház.[11] Az ablakok fölött díszítőelemként a vakolatba domború profilok vannak beépítve. A terrakotta elemeket az ablakok, ajtók és a párkányok környékén helyezték el. A historizmushoz való stiláris kötődés leginkább a stukkódíszek alkalmazásában és az ablakmezők kialakításában fejeződik ki, ahol félköríves és háromszög alakú oromzatok váltakoznak. A bejárati boltív két masszív oszlop között helyezkedik el, alatta pedig egy új vaskapu található, amely a régi, a honvédő háborúban megsérült kaput váltotta fel.
Kultúra[szerkesztés]
KUD Zrinski Berak kulturális és művészeti egyesület. Az egyesületet 1989-ben alapították, gyermek és felnőtt folklórcsoportja működik. Elsősorban a sokác hagyományokat ápolják. Számos hazai fesztiválon felléptek már.
Oktatás[szerkesztés]
A falu első iskoláját 1846-ban alapították. A településen ma a csáki általános iskola területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
A helyi labdarúgóklub 1963 és 1991 között „Jedinstvo” néven működött. A háború után 2001-ben NK „Sokol” Berak néven alapították újra. Ezután a megyei 3. ligában, majd a 2. ligában szerepelt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5592
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Ana Salopek: Župni i samostanski arhivi i knjižnice rimokatoličkih zajednica na području Vukovarsko-srijemske županije Zagreb, 2019. (diplomamunka)
- ↑ Opcina-tompojevci.hr: Naselje opcine (hozzáférés:2020.06.23.)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...49. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 34. o.
- ↑ Narod.hr: 2. rujna 1991. Berak – selo gdje su četnici počinili jedne od najstrašnijih zločina u Domovinskom ratu (hozzáférés: 2020.06.24.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3183.
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
