Berak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berak
A Keresztelő Szent János templom
A Keresztelő Szent János templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségTomtelke
Jogállásfalu
Irányítószám32243
Körzethívószám+385 032
Népesség
Teljes népesség277 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság108 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′, k. h. 19° 00′Koordináták: é. sz. 45° 14′, k. h. 19° 00′
A Wikimédia Commons tartalmaz Berak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Berak falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Tomtelkéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Vukovártól 15 km-re délre, községközpontjától 7 km-re nyugatra, a Nyugat-Szerémségben, Csák és Orolik között fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskortól fogva éltek emberek. A „Gradina” régészeti lelőhely a település északi részén, egy kiemelkedő dombon található. Itt már óta végeznek feltárásokat, amelyek során az őskori kerámia töredékeit találták, melyek a kora és késő vaskorból származnak. Ezen leletek mellett római építőanyagok és kerámia maradványait is megtalálták, melyek e helyen villa rustica vagy katonai őrállomás létére utalnak.[2]

A település már a középkorban is létezett. Az 1332 és 1335 között kelt pápai tizedjegyzék „Pepech”, „Perepych”, „Pereche”, „Perepich” névváltozatokban említi a valkói főesperesség plébániái között.[3] A 15. században „Perecke”, vagy „Perethe” alakban fordul elő.[4] 1405 körül helyi nemesek birtoka volt. A középkori falu a maitól délkeletre, a ma „Staro selo” nevet viselő mezőn feküdt. 1420 körül Kórógyi Fülöp ferences kolostort alapított itt, melyet 1526-ban a török lerombolt, majd 1533-ban újjáépítették. A török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg és 1687-ig volt török uralom alatt. A török uralom idején kolostora végleg elpusztult. A hely ahol egykor állt ma a „Svetinja” nevet viseli. A falu, ahol a török uralom vége előtt még 30 ház állt, a felszabadító háborúk során teljesen elnéptelenedett.

A felszabadulás után kamarai birtok lett. A 18. század elején három pravoszláv család telepedett le itt. 1790-ben felépült Keresztelő Szent Jánosnak szentelt temploma, mely kezdetben Szata filiája volt. 1807-ben megalapították az önálló beraki plébániát. A falu első iskolája 1846-ban nyílt meg. A 19. század közepén nagyszámú német és magyar lakosság települt be. A falu sokáig Negoszlavce községhez tartozott, de 1894-ben önálló község központja lett.[5]

Az első katonai felmérés térképén „Berak” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Berak” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Berak” néven 92 házzal, 582 katolikus és 46 ortodox vallású lakossal találjuk.[7]

A településnek 1857-ben 630, 1910-ben 913 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 55%-a német, 26%-a horvát, 19%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. Az itt maradtakat a kommunista hatóságok kollektív háborús bűnösökké nyilvánították, minden vagyonuktól megfosztották és munkatáborba zárták. Az életben maradtakat később Németországba és Ausztriába telepítették ki. 1946-ban a Kordun területéről szállítottak ide szerb, Zsumberk környékéről pedig elszegényedett horvát családokat, akik megkapták az elűzött németek házait. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 56%-a horvát, 38%-a szerb, 2%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A horvátországi háború során 1991. szeptember 2-án elfoglalták a szerb csapatok, akik a nem szerb lakosságot elűzték, a plébániatemplomot előbb diszkóvá alakították át, majd lerombolták. A faluban fogolytábort létesítettek. 45 helyi polgárt megöltek, 11 lakos sorsáról máig nem tudnak.[8] A lakosság csak 1997-ben térhetett haza. A falunak 2011-ben 386 lakosa volt.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[9][10]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
630 792 774 886 932 913 843 892 813 902 980 998 914 926 476 386
A falu bejárata

Nevezetességei[szerkesztés]

Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus plébániatemploma 1790-ben épült. A plébániát 1807-ben alapították. A templomot 1886-ban és 1889-ben megújították. 1945-ben a partizánok lerombolták. 1969 és 1970 között újjáépítették, de 1991-ben a szerbek ismét lerombolták. Az újjáépített templomot 2007-ben szentelték fel.

Védett műemlék a Čakovacka utca 10. szám alatti nagyméretű, ötablakos, földszintes lakóház.[11] Az ablakok fölött díszítőelemként a vakolatba domború profilok vannak beépítve. A terrakotta elemeket az ablakok, ajtók és a párkányok környékén helyezték el. A historizmushoz való stiláris kötődés leginkább a stukkódíszek alkalmazásában és az ablakmezők kialakításában fejeződik ki, ahol félköríves és háromszög alakú oromzatok váltakoznak. A bejárati boltív két masszív oszlop között helyezkedik el, alatta pedig egy új vaskapu található, amely a régi, a honvédő háborúban megsérült kaput váltotta fel.

Kultúra[szerkesztés]

KUD Zrinski Berak kulturális és művészeti egyesület. Az egyesületet 1989-ben alapították, gyermek és felnőtt folklórcsoportja működik. Elsősorban a sokác hagyományokat ápolják. Számos hazai fesztiválon felléptek már.

Oktatás[szerkesztés]

A falu első iskoláját 1846-ban alapították. A településen ma a csáki általános iskola területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

A helyi labdarúgóklub 1963 és 1991 között „Jedinstvo” néven működött. A háború után 2001-ben NK „Sokol” Berak néven alapították újra. Ezután a megyei 3. ligában, majd a 2. ligában szerepelt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)