Szvinyarevce
| Szvinyarevce (Svinjarevci) | |
 | |
| A falu főutcája | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Bogdánfalva |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32242 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 288 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 106 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 04″, k. h. 18° 57′ 58″45.251000°N 18.966000°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 04″, k. h. 18° 57′ 58″45.251000°N 18.966000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szvinyarevce témájú médiaállományokat. | |
Szvinyarevce (horvátul: Svinjarevci) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Bogdánfalvához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vukovártól légvonalban 11, közúton 13 km-re délre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 18 km-re délkeletre, a Nyugat-Szerémségben fekszik. A település hét utcából áll: Vukovarska, Nova Ulica, Grbak, Crkvena, Josip Ban Jelačić, Braća Radić és Sv. Martin.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már az őskorban is lakott volt. A belterülettől délkeletre egy kis patakocska feletti magas platón, a Berakra menő út mellett, a „Svetinje” nevű helyen[2] talajművelés során a vučedoli kultúra kerámiái kerültek elő a földből. Ugyanitt középkori kerámiákat is találtak. A „Svetinje” név arra enged következtetni, hogy itt a középkoriban szakrális épület és temető feküdt. A falu központjától 2 km-re keletre a „Studenac” nevű lelőhelyen[3] régészeti terepbejárás során számos bronzkori és vaskori vakolatdarabot és kerámiatárgyat találtak. Mindez ebben korszakban lakott település csalhatatlan bizonyítéka. A falutól keletre fekvő „Šarviz-Parloge” lelőhelyen[4] egy útépítést megelőzően 1895-ben végeztek régészeti ásatást. Ennek során 60 sírt tártak fel a Bijelo Brdo-kultúra tárgyi mellékleteivel, valamint Árpád-kori ezüstpénzekkel, melyek az 1060 és 1095 közötti időszakból származnak. A középkori települést nem sikerült a korabeli falunevekkel azonosítani.
A mai település valószínűleg a török uralom idején keletkezett. Lakói muzulmánok voltak. A török uralom alól 1691-ben szabadult fel végleg. A török kiűzése után elnéptelenedett, majd a 18. században Boszniából sokácokat telepítettek be. A 19. században a Bácskából német családok települtek ide. Előbb kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom részeként rövid ideig a Kuffstein, majd 1736-tól az Eltz család volt a birtokosa.
Az első katonai felmérés térképén „Sviniarovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szvinyarevcze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szvinyarevcze” néven 74 házzal, 494 katolikus és 20 ortodox vallású lakossal találjuk.[6]
A településnek 1857-ben 500, 1910-ben 771 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 46%-a horvát, 45%-a német, 8%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. Az itt maradtakat a kommunista hatóságok kollektív háborús bűnösökké nyilvánították, minden vagyonuktól megfosztották és munkatáborba zárták. Az életben maradtakat később Németországba és Ausztriába telepítették ki. 1946-ban az ország más részeiről, főként Dalmáciából szállítottak ide, többségben szerb családokat, akik megkapták az elűzött németek házait. 1964-től Boszniából, főként Jajca vidékéről horvát családok érkeztek. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 69%-a horvát, 24%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 386 lakosa volt.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság és az állattenyésztés.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 500 | 610 | 691 | 760 | 726 | 771 | 760 | 810 | 851 | 838 | 917 | 912 | 750 | 765 | 575 | 386 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma az ivanóci plébánia filiája.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A KUD „Dukat” Svinjarevci kulturális és művészeti egyesületet 1974-ben alapították. Eredeti neve „Bratstvo i Jedinstvo” volt. Nevét a horvátországi függetlenségi háború idején változtatta meg.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen a vukovári Antun Bauer általános iskola területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az NK Mladost Svinjarevci labdarúgóklubot 1950-ben alapították. A következő évben a klub megszervezte első labdarúgótornáját. A klub 2008-ban egy sikertelen szezon után beszüntette működését. 2010-ben megújította tevékenységét a megyei 3. ligában.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A DVD Svinjarevci önkéntes tűzoltó egyesületet 1928-ban alapították.
- A „Fazan” vadásztársaságot 1947-ben alapították.
- Az UŽ Svinjarevci nőegyesületet 2008-ban alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4987.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5613.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5577.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...663. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 36. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Tourist-ad-guide.com:Opcina Bogdanovci (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
