Vukovár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Valkóvár szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Vukovár (Valkóvár)
Helyreállított régi házak
Helyreállított régi házak
Vukovár címere
Vukovár címere
Vukovár zászlaja
Vukovár zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Vukovár-Szerém
Jogállás város
Polgármester Zdenka Buljan
Irányítószám 32000
Körzethívószám (+385) 032
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 31 670 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 108 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vukovár (Horvátország)
Vukovár
Vukovár
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 19° 00′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 19° 00′ 12″
Vukovár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vukovár témájú médiaállományokat.

Vukovár vagy Valkóvár (horvátul Vukovar, németül Wukowar) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megye székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől 36 km-re délkeletre, Vinkovcétól 20 km-re keletre a Duna jobb partján a Valkó-folyó dunai torkolatánál fekszik. A város régi és új negyedeit a Valkó választja el egymástól.

Nevének eredete[szerkesztés]

Az egyik elmélet szerint neve az ószáv vlk 'farkas' szó és a magyar vár szó összetétele. Más vélemény szerint a név előtagja ókori eredetű, mégpedig a Valkó római kori elnevezése, Ulca (Ulka) neve után.

Története[szerkesztés]

1150-ben castrum Vlcou néven említik először. A várostól délre a Száva és Báza (Bosut) folyók közén elterülő Bázaközben győzték le 1388 kora tavaszán Zsigmond király hadai Horváti János Boszniából benyomuló seregét. 1537. december 1-jén is lovascsata dúlt a közelében. A város 1687. augusztus 12-én a nagyharsányi csata után szabadult fel a török uralom alól. 1848. november 15-én itt győzte le Batthyány Kázmér a szerbeket. 1910-ben 10 359 lakosából 4125 horvát, 3502 német, 1592 szerb és 954 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Vukovári járásának székhelye volt.

A várost 1991. augusztus 26-án fogták körbe a szerb csapatok, a horvát védők november 18-áig védték hősiesen a várost. A vukovári csata során 7500 horvát katona esett el, de a horvát hadsereg időt nyert az újjászervezésre. A harcokban a 45 000 lakosú városban csaknem minden elpusztult. A Duna-parton hatalmas kereszt hirdeti a védők emlékét. A három hónapos ostrom alatt a kórház alagsorában, hihetetlen körülmények között folyt a sérültek gyógyítása. Később ide menekültek az egészséges emberek is, lévén a város legnagyobb pincerendszere. A város elfoglalása után a szerbek a kórház alagsorában élő embereket evakuálás címén buszokra szállították, majd a pár kilométerre lévő Ovčara faluba vitték, ahol hosszas kínzások után mindannyiukat lelőtték és közös tömegsírba dobták. Ennek emlékeit a kórház alagsorában berendezett múzeum, illetve Ovčara határában lévő emlékhely őrzi.

A háború után Franjo Tuđman elnök első útja Valkóvárba vezetett, hogy lerója tiszteletét és kegyeletét a város hős védői előtt, a város helyreállítása mégis nagyon vontatottan haladt, a Zágráb – Vukovár vasútvonalon a közlekedést például csak 2007-ben állították helyre, a város centrumában ma is rengeteg épület áll szétlőve, kiégve (például A Grand Hotel, az Eltz-palota).

A város ma Horvátország legnagyobb dunai kikötője, fejlett mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, textil és élelmiszeriparral rendelkezik. 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 31 670 lakosából 18 199 horvát, 10 412 szerb, 387 magyar, 112 albán, 45 cigány, 39 bosnyák, 24 szlovén, 19 cseh volt, magának a városnak 20 301 lakosa volt.

Látnivalók[szerkesztés]

A vukovári népirtás áldozatainak temetője Európa legnagyobb tömegsírja a második világháború óta

A város épületei a harcokban súlyosan megsérültek, a helyreállítások a mai napig tartanak:

  • Ferences kolostor
  • Szent János plébániatemplom
  • Eltz-kastély (18. század)
  • Szent Mikós ortodox templom
  • Duna-parti sétány
  • Orlov-sziget
  • Víztorony

A helyreállítás költségeit részben az EU, illetve annak tagországai (például Belgium) állták, sok magánházat is (egész utcákat) illetve a közvilágítást is EU-s támogatással építik újjá.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt születtek[szerkesztés]

  • Adam Tadija Blagojević vagy magyarosan Blagoevich Ádám Tádé (18. század) magyarországi horvát földbirtokos, író.
  • Zaharije Orfelin (Vukovár, 1726. – Újvidék, 1785. június 19.) festő és rézmetsző.
  • Nagy László (Vukovár, 1803. június 23. – Graz, 1872. szeptember 13.) táborszernagy, valóságos belső titkos tanácsos.
  • Dimitrije Popović (Vukovár, 1814 – Zombor, 1882) görögkeleti plébános.
  • Zsitvay Leó (Vukovár, 1841. február 16. – Budapest, 1915. május 26.) kúriai tanácselnök, jogi író.
  • Robert Kauk (Vukovár (Szerém megye), 1848. július 4. – 1900.) Szent Ferenc-rendi Kapisztrán szerzetes és házfőnök.
  • Unkelhäusser Károly (Vukovár, 1866. január 15. – Budapest, 1938. február 20.) horvát-szlavónországi politikus, horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter.
  • Siniša Mihajlović (Vukovár, 1969. február 20.) szerb labdarúgó, edző, szövetségi kapitány.
  • Leopold Stjepan Ružička (Vukovár, 1887. szeptember 13. - Zürich, 1976. szeptember 26.) horvát-svájci kémikus. 1939-ben Adolf Butenandttal együtt elnyerte a kémiai Nobel-díjat.
  • Davor Magoč (Vukovár, 1986. május 14.) szerb-horvát kettős állampolgárságú labdarúgó.

Itt hunytak el[szerkesztés]

  • Deutsch Menáchem (Vágújhely, 1819 – Vukovár, 1904) rabbi.
  • Ockl Caecilián (1753. május 12. – Vukovár, 1809. március 15.) Szent Ferenc-rendi Kapisztrán szerzetes.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vukovár témájú médiaállományokat.