Zsitvay Leó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zsitvay Leó
Született 1841. február 16.
Vukovár
Elhunyt 1915. május 26. (74 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Bischoff Izabella
Foglalkozása kúriai tanácselnök,
jogi író

Zsitvateői Zsitvay Leó (Vukovár, 1841. február 16.Budapest, 1915. május 26.)[1] kúriai tanácselnök, jogi író, Zsitvay Tibor édesapja.

Élete[szerkesztés]

Zsitvay József alispán és Klobucsár Mária fiaként született. Iskoláit Budán és Sopronban végezte. 1858-ban Bécsben jogászkodott, 1861-2-ben pedig Pesten. Több ügyvédnél volt gyakorlaton, majd maga is ügyvédkedett. 1867-ben Moson vármegye tiszti főügyésze lett. 1872-ben a magyaróvári törvényszékhez királyi ügyésznek nevezték ki. E törvényszék megszűnte után 1876-ban Pozsonyba helyezték át, ahol 10 évig működött. Ezután a szombathelyi törvényszék elnöke, 1891-ben pedig a budapesti törvényszék büntetőosztályának vezetője lett. 1895-ben kinevezték az önállósított büntetőtörvényszék elnökévé. 1909-ben kúriai tanácselnök lett, 1913-ban vonult nyugalomba. Neje Bischoff Gizella volt. SÍRJA A VISEGRÁDI TEMETŐBEN TALÁLHATÓ A CSALÁDI SÍRBOLTBAN.

Mint törvényszéki elnökként elsősorban esküdtszéki (sajtó) tárgyalásokat vezette tekintélyét a korabeli feljegyzések tanúsága szerint igazságosságával és kíméletlenségig menő szigorával érdemelte ki. Kortársai és kollégái illeték őt a „nagy bíró” jelzővel.


Művei[szerkesztés]

  • A magyar sajtójog mai érvényében. Budapest, 1900.
  • Hatásköri kérdések. (Különnyomat a Büntető Jog Tárából). Budapest, 1901.
  • A büntetőtörvénykönyv novellája. Budapest, 1909.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Budapest V. ker. polgári halotti akv. 283/1915. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]