Cetingrad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cetingrad
Cetingrad látképe Cetin várából
Cetingrad látképe Cetin várából
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Károlyváros
Község Cetingrad
Jogállás falu
Polgármester Milan Gašparin
Irányítószám 47222
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség 325 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 235 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cetingrad (Horvátország)
Cetingrad
Cetingrad
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 09′ 30″, k. h. 15° 44′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 30″, k. h. 15° 44′ 30″
Cetingrad weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cetingrad témájú médiaállományokat.

Cetingrad falu és község Horvátországban Karlovác megyében. Közigazgatásilag 36 falu tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Cetingrad Károlyvárostól 40 km-re délkeletre Horvátország középső részén, a Kordun területén, a középkori Cetin várának romjai közelében fekszik. Szomszédos községek: Slunj, Rakovica, Topuszka, Vojnić és Velika Kladuša Bosznia-Hercegovinában.

Története[szerkesztés]

A mai Cetingrad helyén a középkorban egy Vrčkovići nevű település állt, melynek Nagyboldogasszony templomát már 1082-en említik. A török hódítás végéig uráról Kekics bégről a Kekić Selo, majd később felszabadítójáról a Valić Selo nevet is viselte. Mai nevét melyet Cetin váráról kapott alig száz éve, 1910-óta használják.

Cetin várának romjai

A település története szorosan kötődik a közeli Cetin várához. A vár keletkezéséről nincsenek pontos adatok, de valószínűleg már a római korban erőd állt a helyén. Cetin fénykorát a középkorban élte, amikor ferences kolostor és néhány templom is állt itt. Ebben az időben a birtokosa az ország történetében is nagy szerepet játszott Frangepán család volt. A várat még 1392-ben a család vegliai ágához tartozó Frangepán János kapta Zsigmond királytól annak fejében, hogy segítséget nyújt a Novigrad várában raboskodó Mária királynő kiszabadításában. A család 1449-es birtokmegosztásakor, Cetin Frangepán Miklós legidősebb fiáé, Györgyé lett. Ettől kezdve a családnak ez az ága Cetinieknek nevezte magát. A cetini ág 1542-ben Frangepán János halálával halt ki. 1527. január 1-jén a mohácsi vereség után a horvát nemesség Cetin várában gyűlt össze és választotta meg Habsburg Ferdinándot az ország királyává. Ezt az oklevelet, amely a horvát történelem egyik legfontosabb dokumentuma ma Bécsben az osztrák állami levéltárban őrzik.

A következő időszakban Cetin környéke fokozatosan katonai határőrvidékké vált, ütközőpontként a török és a Habsburg Birodalom között. Ezekben az években többször is megtámadta a török, többször feldúlták, 1536-ban és 1584-ben el is foglalták és újra kijavították. 1596-ban a romos erősséget teljesen elhagyták, majd 1638-ban a megmaradt falakat is felrobbantották. A vidék teljesen elnéptelenedett. Cetin 1670-től hosszú időre török uralom alá került, ekkor a várat lényegében újjáépítették és megerősítették. Közben a császári sereg ostrommal többször is visszafoglalta. 1739-ben Mehmed boszniai pasa a várat újra kijavíttatta és újra megerősítette. Csak 1790-ben foglalta vissza Walisch császári generális, akinek a tiszteletére a falut is elnevezték. 1809-ben újra elfoglalta a török. 1813-ban és 1834-ben is ostromolta a császári sereg. Még 1849-ben is épült itt egy laktanya. A vidék katonai helyzetét csak a 19. század közepére sikerült megszilárdítani. A 19. század második felében a lakosság a várat már csak kőbányának használta. Birtokosai átköltöztek a vártól északra alapított Cetingrádba.

A településnek 1857-ben 596, 1910-ben 568 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásához tartozott. A 1920. század folyamán Cetingrad környéke gyéren lakott terület volt és ez a gazdasági fejlődésnek nem nagyon kedvezett. A második világháború is csak pusztulást és halált hozott erre a vidékre. A titói időszakban is mellőzték a települést, lakói egyre nagyobb számban vándoroltak ki Amerikába, Ausztráliába és Európa országaiba. 1991-ben a jugoszláv hadsereg a helyi szerbek segítségével elfoglalta és szinte teljesen lerombolta a települést. A Nagyboldogasszony plébániatemplomot október 5-én és november 4-én gránát találatok érték és teljesen leégett. Maradványait december 1-jén a szerbek felrobbantották. A község területén összesen mintegy hétszáz házat tettek a földdel egyenlővé. 1992 és 1995 között a lakosság száműzetésben élt. 1995-ben a jugoszláv hadsereg a közelben lőtt le egy ENSZ helikoptert. A szerencsétlenségben életét vesztette Bosznia-Hercegovina külügyminisztere Irfan Ljubijankić is. Cetingrádot 1995. augusztus 7-én a Vihar hadművelet keretében szabadította fel a horvát hadsereg. A honvédő háború után a lakosság visszaköltözhetett házaiba és száma újra növekedni kezdett. A községnek 2001-ben 2746 lakosa volt közülük 76,66% horvát, 9,8% bosnyák, 5,28% szerb nemzetiségű. A településnek 2011-ben 325, a községnek összesen 2027 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
596 651 671 693 552 568 480 557 415 405 438 358 895 910 351 325

Gazdaság[szerkesztés]

A környék fő gazdasági termelését a mezőgazdaság adja, ezen belül különösen a szarvasmarha tenyésztés és az ebből adódó tejtermelés és sajtkészítés. A lakosság megélhetését ezen kívül a fakitermelés és faipar, a szolgáltatások, a kereskedelem és a vendéglátóipar adja. A szép környezet, a kiterjedt erdők kedveznek a turizmus fejlődősének is.

Híres emberek[szerkesztés]

Frangepán János Cetina birtokosa 1493-ban esett el a korbavai csatában. Fia Frangepán Ferenc kalocsai érsek lett.

Cetingrad központja

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Cetin várának romjai a településtől délre fekvő Podcetin határában állnak. Szinte teljes egészében török építmény, melynek legépebben fennmaradt része a Drendzsulának nevezett központi torony, melynek formáját a középkori lakótorony átépítésével alakították ki. A torony körül egykor lakóházak álltak, ám ezekből mára semmi nem maradt. Az egykori védőfalak és sokszögletű bástyák falai sok helyen ma is emeletnyi magasságban állnak.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templomának építése 1891-ben kezdődött. A templomot a berendezés elkészülte után 1910-ben szentelték fel. 1988-ban teljesen megújították. A délszláv háború során 1991. november 4-én gránát találatok következtében leégett, majd december 1-jén szerb csapatok a falakat aláaknázták és felrobbantották. A háború után teljesen újjáépítették. Az újjáépített plébániatemplomot 1999. augusztus 15-én szentelte fel Anton Tamarut fiumei érsek. A templom mai formájában háromhajós épület egy ötszögletű és egy hétszögletű szentéllyel, a nyugati oldalon emelkedő harangtoronnyal.
  • Az elesett horvát katonák emlékműve
  • A közösség napját minden év augusztus 7-én tartják.
  • Szent József napján hagyományos állatvásárt rendeznek.
  • A településnek saját tamburazenekara van.

Cetingradhoz tartozó települések[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cetingrad témájú médiaállományokat.