Ribnik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ribnik
Ribnik vára keletről. Illusztráció Radoslav Lopašić 1895-ben Zágrábban kiadott művéből.
Ribnik vára keletről. Illusztráció Radoslav Lopašić 1895-ben Zágrábban kiadott művéből.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Károlyváros
Község Ribnik
Jogállás falu
Polgármester Nikola Tržok
Irányítószám 47272
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség 113 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 142 m
Terület 48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ribnik (Horvátország)
Ribnik
Ribnik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 34′ 32″, k. h. 15° 21′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 32″, k. h. 15° 21′ 10″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ribnik témájú médiaállományokat.


Ribnik falu és község Horvátországban Karlovác megyében. Közigazgatásilag Donja Stranica, Drenovica Lipnička, Gorica Lipnička, Gornja Stranica, Gornji Goli Vrh Lipnički, Griče, Jarnevići, Jasenovica, Lipnik, Martinski Vrh, Novaki Lipnički, Obrh, Ravnica, Skradsko Selo, Sopčić Vrh és Veselići települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 21 km-re északnyugatra a Károlyváros – Novo Mesto főút mellett fekszik. Egykor, amikor a patak medre el volt zárva egy tó keletkezett, melyből szigetként emelkedett ki a vár és környéke. Ez az egykori tó adta a település nevét.

Története[szerkesztés]

Területe az ókorban az illír Breuca nemzetségé volt. A 13. században a Babonicsok birtoka, melyet először 1325-ben Károly Róbert uralkodása alatt említenek. Határában állnak egykori várának tekintélyes falai. A várat 1380 körül Mikcsfi István fia Ákos bán építtette, először 1390-ben kelt végrendelete említi. A vár az Obrh patak forrása közelében fekszik, melynek vize teljesen közbevette, ezért régen Wasserburgnak, azaz vízivárnak is nevezték. 1394-ben a Frangepánok vásárolták meg 9600 aranydukátért és másfél évszázadig uralmuk alatt maradt. Ekkor élte fénykorát, mert a grófok fényes palotát építettek fel benne. A vesztes korbavai csata után a vár stratégiai szerepe megnőtt. 1543-ban a török feldúlta és kifosztotta a vidéket, maga a vár is károkat szenvedett. A környéken sok falu lakatlan maradt, lakossága elmenekült, vegy fogságba esett. Ribnik 1544-ben Frangepán Katalin házassága révén Ozallyal együtt a Zrínyeké lett. 1575-ben Ferat pasa Metlikáig dúlta a vidéket, két évvel később mintegy kilencszáz lakost hajtott el a török fogságba, majd 1578-ban újra rabolva pusztított. A 17. század már békésebbnek bizonyult, a török támadások ereje is gyengült. Zrínyi Péter sokat tartózkodott falai között, több levelet is keltezett innen. Zrínyi Ádám halála után a birtok a kincstárra szállt, majd százhúszezer forintért Ozallyal együtt a Petazzi grófok vásárolták meg. 1702-től 1809-ig a Petazzi családé, majd Filip Vukasović birtoka, aki 1858-ig birtokolta, ezután Josip Gal vásárolta meg. A vár ma is teljes épségben áll. A település trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 1918 előtt németül Riburg volt a neve. 2011-ben a falunak 113, a községnek összesen 477 lakosa volt.


Nevezetességei[szerkesztés]

Ribnik vára egy domb lábánál sík területen áll. Hozzávetőlegesen kerek alaprajzú, emeletes, zárt belső udvaros vár. Úgy építették, hogy minden oldalról védeni lehessen. Veszély esetén lezárták a patakot, így a vár körül tó alakult ki. A vár legrégibb része az öregtorony, mely mellé a Frangepánok később felvonóhidas kapuépítményt emeltek. A gótikus kőkeretes kapu fölött ma is látható a Frangepánok címere. Ebben az időben épült a várkápolna is, mely két szintes. A boltozott alsó rész a szolganépé, a szebben kiképzett felső rész a várúr kápolnája volt. A várudvart gazdasági épületek övezik, míg felsőbb szintek lakóhelyiségül szolgáltak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
171 197 193 191 186 177 158 185 170 211 218 192 150 154 104 113

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]