Donje Prilišće

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donje Prilišće
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségNetretić
Jogállás falu
Polgármester Ivica Gračan
Irányítószám 47271
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség67 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 28′ 34″, k. h. 15° 22′ 23″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 34″, k. h. 15° 22′ 23″
SablonWikidataSegítség

Donje Prilišće falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Netretićhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 15 km-re nyugatra, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, a Kulpa jobb partján, a szlovén határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Prilišće vidéke már a középkortól a Zrínyiek és a Frangepánok birtokát képezte. Első írásos említése Zrínyi Miklósnak és Frangepán Istvánnak egy 1544-ben kelt oklevelében történt. Szent Lénárdnak szentelt templomát 1580-ban említik először, ekkor még a novigradi plébániához tartozott. A plébánia anyakönyvében 1650-től szerepelnek prilišćei lakosok. Nagy változást hozott a település életében 1726-ban a Fiumébe vezető Karolina út építése, amely itt haladt keresztül. 1803-ban elkezdődött a Károlyvárosból Zenggbe vezető Lujziana út építése is. 1809-ben ez a vidék is francia megszállás alá került. Jelentős esemény volt életében az 1848-as jobbágyfelszabadítás. A Szent Lénárd templom melletti régi temetőbe 1894-ben temettek utoljára. 1857-ben 365, 1910-ben 320 lakosa volt. A település trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 1944. május 18-án a települést bombatámadás érte, Donje Prilišćén tizenkét ház égett le egy gyújtóbombától. 2011-ben 79 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Lénárd tiszteletére szentelt temploma[2] egyhajós épület, háromszög záródású szentéllyel. Harangtornya a homlokzat felett emelkedik, a templomhoz jobb felől kis sekrestye csatlakozik. Első formájában valószínűleg fából épült, de 1688-ban már biztosan falazott volt. A 19. század végére állapota annyira leromlott, hogy jó ideig tető nélkül állt és teljesen meg kellett újítani. Ekkor épült a korábbi előtér helyére a harangtorony a gúla alakú toronysisakkal és a sekrestye. Az átépítéssel elveszítette korábbi külső formáját. Legfőbb ékessége az 1682-ben emelt kora barokk főoltár. Eklektikus mellékoltárai Szent Antal és Szent Miklós tiszteletére vannak szentelve. Franz Schmalz tiroli szobrászművész alkotásai 1911-ből.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
365 380 365 343 338 320 295 301 278 252 240 203 152 148 97 79

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1858. augusztus 9-én Josip Volović katolikus pap, teológus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]