Griče

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Griče
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Károlyváros
Község Ribnik
Jogállás falu
Polgármester Nikola Tržok
Irányítószám 47272
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség 64 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 190 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Griče (Horvátország)
Griče
Griče
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 32′ 10″, k. h. 15° 22′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 10″, k. h. 15° 22′ 50″


Griče falu Horvátországban Karlovác megyében. Közigazgatásilag Ribnikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 14 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Ribnik völgyének bejáratánál, a Károlyvárosból a szlovéniai Metlikára tartó főút mellett fekszik. A község legdélibb települése. Fontosabb településrészei Donje és Gornje Griče, valamint Carova draga, Kraljevo brdo (Kranjčev brig), Miškova draga, Novoselova draga, Brdo, Jarmeki, Fabska gorica és Šišnja draga telepek.

Története[szerkesztés]

A falut a középkorban jobbágyok lakták, birtokosai gyakran változtak. 1300-ban léptek itt birtokba a ribniki uradalom első urai a Babonicsok, akik abban az időben egészen Boszniáig uralták az országot. Griče birtokosai később is a ribniki vár mindenkori urai, a Frangepánok, majd a Zrínyiek voltak. 1408 és 1543 között a török többször is kirabolta a települést. Különösen nehéz volt az 1431-es év, amikor a fosztogatás során a török sok helyi lakost is fogságba hurcolt. 1653-ban új birtokosai az Affelterek lettek. Későbbi urai Nikola Škrgatić, Ignatz Vernić és Aloisie Saxs, valamint örököseik voltak. 1848-ban a jobbágyság megszüntetésével több korábbi nemesi birtokhoz hasonlóan a korábbi jobbágyok léptek itt is birtokba. 1857-ben 315, 1910-ben 320 lakosa volt. Az első világháború idején sokan harcoltak a Monarchia hadseregében a keleti frontokon, akik közül többen nem tértek vissza. A település trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. A második világháború különösen sok szenvedést hozott a településnek. A hadra fogható férfiak többsége csatlakozott az antifasiszta brigádokhoz és közülük sokan elestek. 1944-ben a faluba behatoló usztasák több ártatlan civilt kivégeztek. Az idősebb férfiakat és nőket Károlyvárosba vitték, ahol sokakat megöltek, másokat pedig a jasenovaci fogolytáborba hurcoltak. A honvédő háború idején a gričeiek a horvát hadsereg 110-es, 129-es és 137-es egységeiben és a megye más alakulataiban harcoltak. 2011-ben 64 állandó lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Két Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája, melyek közül a régebbi a falun kívül a donje gričei részen egy domboldalban, az újabb a falu közepén áll. A régi kápolna a 1745-ben épült, fatornyú falazott épület, külseje a maga nemében egyedülálló ebben a régióban. Legértékesebb kincse az oltáron álló Szent Anna szobor, kiemelkedő művészeti értékkel bír. Szent Annát a gyermek Szűz Máriával ábrázolja. A kápolnának 1914-ig barokk oltára volt, azonban ekkor a kápolna megújításakor kicserélték a tiroli mester által faragott mai oltárra. Ekkor építették a homlokzat elé az előteret is. Freskói korai historizáló stílusban készültek. A kápolna ma az enyészetnek van kitéve, mivel a hívek az újabb, a faluban álló kápolnát használják.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
315 332 320 350 327 320 291 288 281 281 271 253 164 126 79 64

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Lopašić, Radoslav: Gradovi oko Kupe i Korane, Matica Hrvatska, 1895.
  • Popović, Štefanija:Popis imanja Zagrebačke županije u doba ukidanja feudalnih odnosa

Jegyzetek[szerkesztés]