Gornje Dubrave

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornje Dubrave
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Károlyváros
Község Ogulin
Jogállás falu
Polgármester Nikola Magdić
Irányítószám 47263
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség 92 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 270 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornje Dubrave (Horvátország)
Gornje Dubrave
Gornje Dubrave
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 18′ 30″, k. h. 15° 18′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 30″, k. h. 15° 18′ 30″

Gornje Dubrave falu Horvátországban, Karlovác megyében. Közigazgatásilag Ogulinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 28 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re északkeletre, az A1-es autópálya közelében fekszik. Településrészei Višnjić Brdo, Perići, Janjani, Mikašinovići, Kaluđerovići, Jusići, Tutorovići, Karapandže, Šepelji, Panjići, Kukići, Vucelići, Škerići, Rebić Glavica, Barići és Mišćevići. Itt vezet át a Zágrág-Fiume vasútvonal. Vasútállomása is van, bár az három kilométerre a falu központjától délre Višnjic Brdo területén található. Karapandže határában van az A1-es autópálya egyik pihenője. Határa erdős, folyóvizekkel bőségesen öntözött.

Története[szerkesztés]

A boszniai török hódoltságból menekült szerbek által a 17. és 18. században települt falu. Első csoportjuk 1641-ben érkezett, majd 1658-ban Vuk Mandić az Usora mellékéről újabb telepeseket hozott ide. 1672-ig a Frangepánok jobbágyai voltak, majd Herberstein gróf közbenjárására a korábban már az uszkókoknak is adott szabadságjogokat kaptak, ennek fejében a férfiaknak katonai szolgálatot kellett ellátni. A katonai határőrvidék megszervezéskor Gornje Dubrave a határőrezred 12. dubravei századának parancsnoki székhelye volt. Pravoszláv temploma 1730-ban épült.

A falunak 1857-ben 478, 1910-ben 596 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. A II. világháború idején az usztasák feldúlták, templomát is felgyújtották. Alapiskoláját az 1960-as években zárták be. A délszláv háború idején a szerb lakosság ismét menekülésre kényszerült, a templomot ismét feldúlták, de azóta megújult. 2011-ben a falunak 92 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1766 1907 1145 872 851 786 687 816 430 432 349 287 211 147 119 92

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter apostol tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1730-ban épült. A legrégibb pravoszláv templom ezen a vidéken. A második világháború idején az épület leégett. 1972-ben építették újjá. 1992-ben a délszláv háború idején súlyos károkat szenvedett. 2010-ben megújították. Gornje és Donje Dubrave, Generalski Stol, Tounj, Gojak, Trošmarija és Popovo Selo pravoszláv hívei tartoznak hozzá.
  • Gornje Dubrave területén folyik át a Dobra és jobb oldali mellékfolyói a Bistrica és a Globornica. Itt található a Bistrica-patak forrása, mely itt egy föld alatti üregből tör elő.
  • A Bistrica szurdokában található a Zala, vagy Mikašinović-barlang, ahol 1977-ben egy egyedülálló barlangi szivacsfajt az Eunapius subterraneust fedezték fel. Az utolsó jégkorszak idejéből származó több mint tízezer éves kőkorszaki kőeszközöket is találtak itt, melyek azt bizonyítják, hogy a barlang már ősidők óta lakott volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]