Sadilovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sadilovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségRakovica
Jogállásfalu
PolgármesterFranjo Franjković
Irányítószám47246
Körzethívószám(+385) 047
Népesség
Teljes népesség1 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság382 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 56′ 24″, k. h. 15° 43′ 05″Koordináták: é. sz. 44° 56′ 24″, k. h. 15° 43′ 05″
SablonWikidataSegítség

Sadilovac falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Rakovicához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 60 km-re, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Kordun területén fekszik.

Története[szerkesztés]

A 17. században pravoszláv szerbek által betelepült falu volt. Első papjukat Gaje Grgićet 1790-ben említik. Templomukat 1826-ban építették. A parókiához Sadilovac, Vaganac, Lipovača, Smoljanac, Irnovac, Grabovac, Drežnik és Korana falvak pravoszláv szerb hívei tartoztak. 1857-ben 744, 1910-ben 602 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 1942. július 31-én a falut elfoglaló usztasák 463 férfit, nőt és gyermeket tereltek össze a pravoszláv templomba, majd rájuk gyújtották. Az áldozatok közül 149 fiatalabb volt 13 évesnél. Az áldozatokat a templom közepén temették el, majd 1989-ben sírboltot alakítottak ki a számukra. 1991 és 1995 között a Krajinai Szerb Köztársaság része volt. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. 2011-ben nem volt állandó lakossága.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
744 946 822 746 770 602 560 636 169 191 183 145 114 82 0 0

Nevezetességei[szerkesztés]

A Legszentebb Istenanya Születése tiszteletére szentelt pravoszláv szerb temploma 1826-ban épült. A II. világháború idején felgyújtották és több mint negyven évig romokban állt. Az épületet 1989-ben fedték be és újították meg. A templomban található azoknak a szerb áldozatoknak az 1960-ban felavatott emléktáblája, akiket 1942. július 31-én az usztasák a templomba zárva elevenen megégettek.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]