Sadilovac
| Sadilovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Rakovica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Franjo Franjković |
| Irányítószám | 47246 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 382 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Sadilovac
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 44° 56′ 30″, k. h. 15° 43′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 56′ 30″, k. h. 15° 43′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sadilovac falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Rakovicához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Károlyvárostól 60 km-re, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Kordun területén fekszik.
Története[szerkesztés]
A 17. században pravoszláv szerbek által betelepült falu volt. Első papjukat Gaje Grgićet 1790-ben említik. Templomukat 1826-ban építették. A parókiához Sadilovac, Vaganac, Lipovača, Smoljanac, Irnovac, Grabovac, Drežnik és Korana falvak pravoszláv szerb hívei tartoztak. 1857-ben 744, 1910-ben 602 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 1942. július 31-én a falut elfoglaló usztasák 463 férfit, nőt és gyermeket tereltek össze a pravoszláv templomba, majd rájuk gyújtották. Az áldozatok közül 149 fiatalabb volt 13 évesnél. Az áldozatokat a templom közepén temették el, majd 1989-ben sírboltot alakítottak ki a számukra. 1991 és 1995 között a Krajinai Szerb Köztársaság része volt. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. 2011-ben nem volt állandó lakossága.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 744 | 946 | 822 | 746 | 770 | 602 | 560 | 636 | 169 | 191 | 183 | 145 | 114 | 82 | 0 | 0 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A Legszentebb Istenanya Születése tiszteletére szentelt pravoszláv szerb temploma 1826-ban épült. A II. világháború idején felgyújtották és több mint negyven évig romokban állt. Az épületet 1989-ben fedték be és újították meg. A templomban található azoknak a szerb áldozatoknak az 1960-ban felavatott emléktáblája, akiket 1942. július 31-én az usztasák a templomba zárva elevenen megégettek.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Rakovica község weboldala
- Rakovica község turisztikai oldala
- A megye turisztikai egyesületének honlapja
- A felső-károlyvárosi ortodox püspökség honlapja
- A falu rövid története
