Gornje Zagorje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornje Zagorje
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Károlyváros
Község Ogulin
Jogállás falu
Polgármester Nikola Magdić
Irányítószám 47307
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség 298 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 390 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornje Zagorje (Horvátország)
Gornje Zagorje
Gornje Zagorje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 11′ 00″, k. h. 15° 14′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 00″, k. h. 15° 14′ 45″

Gornje Zagorje falu Horvátországban, Karlovác megyében. Közigazgatásilag Ogulinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 43 km-re délnyugatra, községközpontjától 10 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

Zagorjét már a modrusi uradalom 1486-os urbáriuma említi. A név eredetileg nemcsak a ma Zagorje nevet viselő három falura, hanem a Sabljaki tótól délre húzódó, a Veljun domb és a Velika Kapela között elterülő egész völgyre is vonatkozott, amelybe történetileg beletartozott a mai Desmerice és Ribarići területe is. Zagorje egyházilag 1789-ig az ogulini plébániához tartozott. Első temploma még a 17. században épült, a másodikat 1714-ben szentelték fel. A 18. század harmadik negyedében építették fel a plébániatemplomot, mely 1789-től önálló plébánia székhelye lett. Ezt állapota miatt 1837-ben le kellett bontani és 1839-re készült el a mai plébániatemplom. A plébánia épülete is Gornje Zagorjén található. 1857-ben 303, 1910-ben 456 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 2011-ben 298 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
303 386 406 441 475 456 419 430 652 525 442 421 464 415 325 298

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1837 és 1839 között építették késő klasszicista, korai historizáló stílusban. Felszentelése 1839 augusztusában volt. Egyhajós épület félköríves szentéllyel, boltozatán ornamentika díszítéssel. A szentély boltozatának freskói a négy evangélistát, az égi bárányt és a Szűzanyát ábrázolják. A főoltárt 1884-ben Jagatić plébános készíttette Szent György vértanú képével, kétoldalt Szent Péter, valamint Szent Pál apostolok szobraival. Felette négykaréjos keretben a Szűzanya képe látható. A négy mellékoltár a Havas Boldogasszony, Szent Vid, Páduai Szent Antal és Jézus Szíve tiszteletére van szentelve. A belső teret Szent Leopold Mandić, Boldog Alojzije Stepinac, Szent Nikola Tavelić és Kis Szent Teréz képei díszítik.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]