Vivodina

Vivodina
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Károlyváros
Község	Ozaly
Jogállás	falu
Polgármester	Biserka Vranić
Irányítószám	47283
Körzethívószám	(+385) 047
Népesség
Teljes népesség	75 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	310 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 40′, k. h. 15° 24′45.66666667, 15.4
Sablon • Wikidata • Segítség

Vivodina falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik.

Fekvése

Károlyvárostól 24 km-re, községközpontjától 10 km-re északnyugatra a zsumberki-hegység egyik magaslatán fekszik. Nagyszerű kilátás nyílik innen a környező falvakra, erdőkre és szőlőhegyekre, melyek közt 25 kis falu és település bújik meg. Dombon álló plébániatemploma uralja a vidék látképét, mely régóta híres szőlőültetvényeiről, borászatáról és gyümölcstermesztéséről.

Története

Vivodina a vidék egyik legősibb települése, melyet már 1321-ben említenek Babonics István fiainak Jánosnak, Györgynek, Dénesnek és Pálnak adománylevelében, mely szerint ezt a területet a kostanjevici kolostornak adományozták. Vivodina egyházilag a 14. század közepéig a zágrábi püspökség goricai főesperességéhez tartozott. Ekkor Lipold nevű plébánosát kizárták az egyházból, mivel nem akart tizedet fizetni és a plébániát a kostanjevicai kolostor apátjának rendelték alá, ahová egészen 1797-ig tartozott. A templomban egészen a 17. század közepéig szláv nyelven folyt a misézés. 1753 és 1757 között a krasnicai birtok úrnője Vojnovich-Jelacsich bárónő felépíttette az új barokk Szent Lőrinc templomot, mely attól kezdve ismét plébániatemplom lett. A 19. században megnyílt az iskola. 1859-ben felépült a plébánia új épülete. 1862-ig az új iskola felépüléséig az iskola a régi plébánia épületében működött. A rendelkezésre álló források arról tanúskodnak, hogy a környék lakói már a középkorban is bortermeléssel foglalkoztak. Az 1550-től az 1776-ig terjedő időszakból fennmaradt, a zágrábi országos levéltárban őrzött dokumentumok között 32 olyan adásvételi szerződés található, amelyek szerint a környék lakói szőlőskerteket adtak vagy ajándékoztak el. A falunak 1857-ben 14, 1910-ben 53 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2011-ben 76 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
14	35	46	50	55	53	58	45	37	46	51	41	44	56	75	76

Nevezetességei

• Szent Lőrinc tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori eredetű, a 14 században már állt. A mai templomot 1753 és 1757 között a ciszterci rend megrendelésére a bécsi születésű szlovén építész Lovrenc Prager tervei szerint és Rosina Jelačić Vojnović bárónő pénzügyi támogatásával barokk stílusban építették. A Zsumberki-hegység déli lejtőin található centrális épület hosszúkás kereszt alaprajzzal, téglalap alakú szentéllyel, a szentélytől délre fekvő sekrestyével, valamint a főhomlokzat feletti harangtoronnyal rendelkezik. A berendezés egy része az építés óta fennmaradt. Térbeli elrendezése egyedülálló a megye területén. A horvát barokk építészet egyik legszebb példája. Mellette áll az elemi iskola, egyike a vidék kevés működő iskolájának.

• Az Ozalj-Vivodina-i borvidéken mintegy 80 hektárnyi területen találhatók szőlőskertek. A legjelentősebb borfajták a rizling, a sauvignon, a rajnai rizling, a chardonnay, a sárga muskotály, a vörös pinot, a frankovka, a zwiegelt és a portugizac. A Vidovinától a Vrhovec-hegységig terjedő 30 kilométer hosszú borutat 2010-ben avatták fel.

Híres emberek

• Guszich Rupert János horvát Biblia-fordító

Források

• Ozaly község hivatalos oldala
• Az ozalyi turisztikai egyesület honlapja
• A zsumberki közösség honlapja
• A zsumberki nemzeti park honlapja