Donji Skrad
| Donji Skrad | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Barilović |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Dražen Peraković |
| Irányítószám | 47252 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 12 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 53″, k. h. 15° 30′ 50″45.348000°N 15.514000°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 53″, k. h. 15° 30′ 50″45.348000°N 15.514000°E | |
 | |
Donji Skrad falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Barilovićhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Károlyvárostól 17 km-re délre, községközpontjától 6 km-re délnyugatra a Korana jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vár és közvetlen környékén a 19. században talált római pénzek alapján szakemberek arra következtetnek, hogy már a rómaiak idején is állt itt valamilyen erődítmény. A vár alatti Skrad mezőváros Szent Vid templomát már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes. A templomot később Szent Lőrinc tiszteletére szentelték és a korabeli források szerint még 1588-ban is állt. Maga Skrad mezőváros 1461-ben 45 portát számlált, köztük a bíróéval az uradalmi segédtisztével és számos iparossal. A város polgárai a földesúrnak csak a jobbágytelkek után kiszabott censust tartoztak megfizetni. Az uradalomnak a skradi vár alatt egy majorsága, míg a Korana és Mrežnica folyókon, valamint a Čeivci-patakon malmai voltak. Az uradalomhoz nagy területű erdők és legelők tartoztak, fejlett volt a szőlészet és borászat. A megtermelt javakat vízi úton szállították eladásra.
Szkrad várának létezéséről a 15. századból származnak az első adatok, amikor a Frangepánok birtoka volt. A Cilleiekhez Frangepán Erzsébet házasságával került, majd Cillei Ulrik halála után 1456-ban V. László magyar király Andreas Kreiger streničnjaki várnagynak adta. 1463 körül özvegyétől Frangepán Márton vásárolta meg, majd továbbadta Okics és Cetin urának Benvenjudi Tamás fia Jánosnak tulajdonába. A család kihalása után a birtok 1504-ben a királyra szállt. II. Ulászló magyar király kincstárnokának Bornemissza Jánosnak adta, de már a következő évben elfoglalta Frangepán Bernát. 1516-ban Benvenjudi János özvegye hivatalosan is átengedte a Frangepánoknak akik később is megtartották. Szkradot Bernát után unokája, Frangepán István örökölte, majd a Zrínyiekkel kötött szerződése után gróf Zrínyi Miklósé lett.
Szkradot már 1493 előtt támadta a török, a város portáit felégette, a lakosságot legyilkolta, illetve fogságba hurcolta. A porták száma a korábbi 45-ről 17-re csökkent. 1524-ben újabb támadás érte a vidéket, de az igazi nagy pusztítást a boszniai bég 1557-es támadása okozta. A török sereg a várat megostromolta és lerombolta, a mezővárost és a környező falvakat porig égette. A jobbágyok többsége elmenekült, az egész vidék elnéptelenedett. A megmaradottak sem merték földjeiket művelni, éhínség pusztított a birtok teljesen elértéktelenedett. Zrínyi a skradi birtokot vissza is adta a Frangepánoknak, a vár őrségét pedig a két család együtt biztosította. 1576-ban egy török sereg újra végigpusztította a vidéket és mintegy 170 embert hurcolt fogságba. 1585 júliusában ismét felégette Skradot, mely ezután már nem épült újjá. A romos várral szemben a Korana túloldalán fából építettek egy őrhelyet, melyet Novi Skradnak neveztek el. Az 1686-os nagy felszabadító hadjárat után a háború elől menekült boszniai horvátokat és vlachokat telepítettek ide. Matthias Strassaldo károlyvárosi vicegenerális Blagaj és Skrad környékén kétszáz ház építésére adott engedélyt pravoszláv vlach telepeseknek. Amikor azonban 1689-ben a vlachok már kezdtek áttelepülni a Korana folyón túlra is, ezt Herberstein generális megtiltotta nekik azzal, hogy a Korana bal parti részeit, a katolikus horvát őslakosoknak kell meghagyni. 1711-ben báró Hallerstein, barilovicsi kapitány telepített ide más, a török birodalom területéről érkező vlachokat is akiknek utódai ma is élnek a Koranai dombok közti falvakban. 1712-ben a barilovicsi helyőrség parancsnokságát ide akarták áthelyezni. Ettől azonban végül elálltak, sőt az újszkradi őrhelyet is megszüntették.
A vidék gazdasága azóta sem tért vissza régi állapotába, elkerülik a főbb utak és vasútvonalak, lakossága csökken. A településnek 1857-ben 234, 1910-ben 350 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Vojnići járásához tartozott. 2011-ben mindössze 19 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 234 | 283 | 265 | 345 | 338 | 350 | 340 | 408 | 293 | 302 | 294 | 205 | 134 | 99 | 12 | 19 | 12 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szkrad várának romjai a Szkradi hegység egyik keskeny, sziklás nyúlványán, a Korana folyó fölött találhatók. Vele szemben, a folyó túlpartján emelkedik az a Kestenjak hegy, ahonnan a helyiek szerint, a török lövette egykor a várat. A várnak tekintélyes romjai állnak bár a Korana felőli oldalának fala, egy 1864-es villámcsapás következtében a folyóba omlott. A belső vár háromszög alaprajzú volt, itt állt egykor a Frangepánok palotája. Egykor magas falak és tornyok övezték, de alapfalaikat is nehéz ma már felismerni. A belső vár körüli platón a külső vár, az egykori mezőváros alapfalai jól kivehetők. A vár alatti mezőváros Szt. Lőrinc plébániatemplomának falai az egykori kaputorony mellett mintegy egy méter magasságban állnak. A kaputoronyból mára csak kőhalmaz maradt.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. november 11..
