Donji Skrad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donji Skrad
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Károlyváros
Község Barilović
Jogállás falu
Polgármester Dražen Peraković
Irányítószám 47252
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség 19 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 180 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donji Skrad (Horvátország)
Donji Skrad
Donji Skrad
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 15° 29′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 15° 29′ 50″

Donji Skrad falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Barilovićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 17 km-re délre, községközpontjától 6 km-re délnyugatra a Korana jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A vár és közvetlen környékén a 19. században talált római pénzek alapján szakemberek arra következtetnek, hogy már a rómaiak idején is állt itt valamilyen erődítmény. A vár alatti Skrad mezőváros Szent Vid templomát már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes. A templomot később Szent Lőrinc tiszteletére szentelték és a korabeli források szerint még 1588-ban is állt. Maga Skrad mezőváros 1461-ben 45 portát számlált, köztük a bíróéval az uradalmi segédtisztével és számos iparossal. A város polgárai a földesúrnak csak a jobbágytelkek után kiszabott censust tartoztak megfizetni. Az uradalomnak a skradi vár alatt egy majorsága, míg a Korana és Mrežnica folyókon, valamint a Čeivci-patakon malmai voltak. Az uradalomhoz nagy területű erdők és legelők tartoztak, fejlett volt a szőlészet és borászat. A megtermelt javakat vízi úton szállították eladásra.

Szkrad várának létezéséről a 15. századból származnak az első adatok, amikor a Frangepánok birtoka volt. A Cilleiekhez Frangepán Erzsébet házasságával került, majd Cillei Ulrik halála után 1456-ban V. László magyar király Andreas Kreiger streničnjaki várnagynak adta. 1463 körül özvegyétől Frangepán Márton vásárolta meg, majd továbbadta Okics és Cetin urának Benvenjudi Tamás fia Jánosnak tulajdonába. A család kihalása után a birtok 1504-ben a királyra szállt. II. Ulászló magyar király kincstárnokának Bornemissza Jánosnak adta, de már a következő évben elfoglalta Frangepán Bernát. 1516-ban Benvenjudi János özvegye hivatalosan is átengedte a Frangepánoknak akik később is megtartották. Szkradot Bernát után unokája, Frangepán István örökölte, majd a Zrínyiekkel kötött szerződése után gróf Zrínyi Miklósé lett.

Szkradot már 1493 előtt támadta a török, a város portáit felégette, a lakosságot legyilkolta, illetve fogságba hurcolta. A porták száma a korábbi 45-ről 17-re csökkent. 1524-ben újabb támadás érte a vidéket, de az igazi nagy pusztítást a boszniai bég 1557-es támadása okozta. A török sereg a várat megostromolta és lerombolta, a mezővárost és a környező falvakat porig égette. A jobbágyok többsége elmenekült, az egész vidék elnéptelenedett. A megmaradottak sem merték földjeiket művelni, éhínség pusztított a birtok teljesen elértéktelenedett. Zrínyi a skradi birtokot vissza is adta a Frangepánoknak, a vár őrségét pedig a két család együtt biztosította. 1576-ban egy török sereg újra végigpusztította a vidéket és mintegy 170 embert hurcolt fogságba. 1585 júliusában ismét felégette Skradot, mely ezután már nem épült újjá. A romos várral szemben a Korana túloldalán fából építettek egy őrhelyet, melyet Novi Skradnak neveztek el. Az 1686-os nagy felszabadító hadjárat után a háború elől menekült boszniai horvátokat és vlachokat telepítettek ide. Matthias Strassaldo károlyvárosi vicegenerális Blagaj és Skrad környékén kétszáz ház építésére adott engedélyt pravoszláv vlach telepeseknek. Amikor azonban 1689-ben a vlachok már kezdtek áttelepülni a Korana folyón túlra is, ezt Herberstein generális megtiltotta nekik azzal, hogy a Korana bal parti részeit, a katolikus horvát őslakosoknak kell meghagyni. 1711-ben báró Hallerstein, barilovicsi kapitány telepített ide más, a török birodalom területéről érkező vlachokat is akiknek utódai ma is élnek a Koranai dombok közti falvakban. 1712-ben a barilovicsi helyőrség parancsnokságát ide akarták áthelyezni. Ettől azonban végül elálltak, sőt az újszkradi őrhelyet is megszüntették.

A vidék gazdasága azóta sem tért vissza régi állapotába, elkerülik a főbb utak és vasútvonalak, lakossága csökken. A településnek 1857-ben 234, 1910-ben 350 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Vojnići járásához tartozott. 2011-ben mindössze 19 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
234 283 265 345 338 350 340 408 293 302 294 205 134 99 12 19

Nevezetességei[szerkesztés]

Szkrad várának romjai a Szkradi hegység egyik keskeny, sziklás nyúlványán, a Korana folyó fölött találhatók. Vele szemben, a folyó túlpartján emelkedik az a Kestenjak hegy, ahonnan a helyiek szerint, a török lövette egykor a várat. A várnak tekintélyes romjai állnak bár a Korana felőli oldalának fala, egy 1864-es villámcsapás következtében a folyóba omlott. A belső vár háromszög alaprajzú volt, itt állt egykor a Frangepánok palotája. Egykor magas falak és tornyok övezték, de alapfalaikat is nehéz ma már felismerni. A belső vár körüli platón a külső vár, az egykori mezőváros alapfalai jól kivehetők. A vár alatti mezőváros Szt. Lőrinc plébániatemplomának falai az egykori kaputorony mellett mintegy egy méter magasságban állnak. A kaputoronyból mára csak kőhalmaz maradt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]