Ugrás a tartalomhoz

Svetičko Hrašće

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svetičko Hrašće
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségOzaly
Jogállásfalu
PolgármesterBiserka Vranić
Irányítószám47281
Körzethívószám(+385) 047
Népesség
Teljes népesség108 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 34′ 16″, k. h. 15° 26′ 28″45.571000°N 15.441000°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 16″, k. h. 15° 26′ 28″45.571000°N 15.441000°E
SablonWikidataSegítség

Svetičko Hrašće falu Horvátországban, a Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Károlyvárostól 13 km-re északnyugatra, községközpontjától 6 km-re délnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falunak 1857-ben 679, 1910-ben 643 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2011-ben 127 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
679 631 607 705 655 643 584 700 673 644 557 394 244 233 150 127

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Keresztelő János tiszteletére szentelt temploma[4] a temetőben található egyhajós, négyzet alaprajzú épület, keskenyebb félköríves szentéllyel, a szentélytől délkeletre fekvő sekrestyével és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. A rokokó berendezés és a fali oltárképek pálos mesterek munkái. A szentélyben egy nagy illuzionista oltárfalfestmény található, amely Krisztus megkeresztelkedését ábrázolja. Az oldalsó oltárképek a Bánatos Szűzanyát és Szent Borbálát ábrázolják és 1780-ból származnak. Eredetileg a templomnak boltíves középkori szentélye volt, a hajó fölötti táblás mennyezettel, fából készült előcsarnokkal és az oromzaton álló harangdúccal. A templomot 1756-ban felújították, 1770-től pedig újjáépítették, mely munkákat 1780-ban fejezték be és rendezték be a templomot. 1887-ben az 1880-as földrengés után újjá kellett építeni, mert a hajó boltozata beomlott.
  • A település szélén, egy uralkodó magaslaton található a hrašćei kastély.[5] Egyemeletes, téglalap alaprajzú épület, hátul rizalittal. A hrašćei birtokot 1547-ben említik Zrínyi Miklós tulajdonában. Idővel többször is gazdát cserélt, a Zebić, a Zrínyi, a Jankovics, Vranyczany, és Türk családok voltak az urai. A kastély több ütemben épült, a legrégebbi rész az alagsor és a földszint egy része a 17. századból származik, az épületszerkezet a mai napig fennmaradt. A 18. században az épületet kibővítették, és mai formáját a rizalit építésével és a homlokzatnak a korai historizmus jegyében történt kialakításával nyerte el a 19. század második felében.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]