Zagorje (Ogulin)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zagorje
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Károlyváros
Község Ogulin
Jogállás falu
Polgármester Nikola Magdić
Irányítószám 47307
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség 115 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 350 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zagorje (Horvátország)
Zagorje
Zagorje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 12′ 00″, k. h. 15° 14′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 00″, k. h. 15° 14′ 00″

Zagorje falu Horvátországban, Karlovác megyében. Közigazgatásilag Ogulinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 42 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re délre, a Zagorska Mrežnica forrása közelében fekszik. Zagorje vidéke az ogulini térség vízben leggazdagabb része, melyet számos, halakban és rákokban bővelkedő patak öntöz. Több kisebb tó is található itt, melyek közül legjelentősebb a Šmitovo tó. A falu két településrésze Kolići és Luketići. Utóbbiból származik az amerikai horvát baráti társaság (CFU) elnökének Bernard M. Luketichnek a családja.

Története[szerkesztés]

A települést már a modrusi uradalom 1486-os urbáriuma említi. A Zagorje nevet eredetileg nemcsak a falu viselte, hanem a Sabljaki tótól délre húzódó, a Veljun domb és a Velika Kapela között elterülő völgy is, amelybe történetileg beletartozott a mai Donje Zagorje, Gornje Zagorje, Desmerice, Ribarići és Zagorje falvak teljes területe. Zagorje 1789-ig az ogulini plébániához tartozott. Első temploma még a 17. században épült, a másodikat 1714-ben szentelték fel. A 18. század harmadik negyedében építették fel a plébániatemplomot, mely 1789-től önálló plébánia székhelye lett. Ezt állapota miatt 1837-ben le kellett bontani és 1839-re készült el a mai plébániatemplom. A falu első iskolája 1835-ben az ogulini határőr ezredparancsnokság megbízásából épült. Ez az épület azonban a 19. század végére tönkrement, ezért 1874-ben kiköltöztek belőle. Az iskola új épülete csak 1907-ben készült el. A tanulók száma azonban csak a századfordulóra haladta meg a százat. A falunak 1857-ben 284, 1910-ben 252 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. Az addig önálló iskola 1978-ban elveszítette önállóságát és az ogulini alapiskola kihelyezett területi iskolája lett. 2011-ben 115 lakosa volt. A településnek önkéntes tűzoltóegylete (DVD Zagorje), művészeti és kulturális egyesülete (KUD Sveti Juraj), labdarúgóklubja (NK Mladosti Zagorje) működik.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
284 661 722 248 227 252 230 241 339 286 265 344 450 427 127 115

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1837 és 1839 között építették késő klasszicista, korai historizáló stílusban. Felszentelése 1839 augusztusában volt. Egyhajós épület félköríves szentéllyel, boltozatán ornamentika díszítéssel. A szentély boltozatának freskói a négy evangélistát, az égi bárányt és a Szűzanyát ábrázolják. A főoltárt 1884-ben Jagatić plébános készíttette Szent György vértanú képével, kétoldalt Szent Péter, valamint Szent Pál apostolok szobraival. Felette négykaréjos keretben a Szűzanya képe látható. A négy mellékoltár a Havas Boldogasszony, Szent Vid, Páduai Szent Antal és Jézus Szíve tiszteletére van szentelve. A belső teret Szent Leopold Mandić, Boldog Alojzije Stepinac, Szent Nikola Tavelić és Kis Szent Teréz képei díszítik.
  • Desmerice felé eső határában található a Zagorska Mrežnica patak víz alatti forrásbarlangja.
  • Tavai közül a legnagyobb a Šmitovo-tó, melyhez a lányt a sárkánytól megmentő Szent György legendája fűződik. Lova patájának nyoma máig fennmaradt a tó melletti sziklában. A tó a Velika Kapela lábánál található, mélysége 60 méter. Kellemes pihenési és fürdési lehetőséget nyújt.
  • Barlangjai közül az „emberhal” lelőhelye a Rupećica-barlang a legnevezetesebb.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]