Svetice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Svetice
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségOzaly
Jogállás falu
Polgármester Biserka Vranić
Irányítószám 47281
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség21 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság287 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Svetice (Horvátország)
Svetice
Svetice
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 35′ 10″, k. h. 15° 27′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 10″, k. h. 15° 27′ 10″

Svetice falu Horvátországban, a Karlovác megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 14 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A település nevét arról kapta, hogy egykor három kápolna állt itt, melyet a Boldogságos Szűz Mária, Szent Margit és Szent Katalin tiszteletére szenteltek. Pálos templomát és kolostorát 1627-ben a Kamenskoról a török elől ide menekült pálos atyák kezdték építeni. Az építési munkálatok a kolostor első, hosszú ideig szolgáló perjelének, az ismert egyházi írónak a "Gazophylaciuma" szerzőjének Ivan Belostenecnek köszönhetően 1660-ban fejeződtek be. Az épület az 1699-es földrengésben súlyos károkat szenvedett, ezért megújították, ekkor nyerte el mai barokk formáját. A rendet 1786-ban feloszlatták és az épület a plébánia székhelye lett. A honvédő háború idején a pálosok visszatértek, mivel kameskoi kolostorukat a szerbek elfoglalták. Ekkor vették át a plébánia vezetését is. A háború után a kamenskoi kolostor felújítását követően egy pálos atya maradt az itteni kolostorban aki az itteni lelki életet irányítja.

A falunak 1857-ben 40, 1910-ben 91 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2011-ben 21 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
40 66 85 77 85 91 72 73 86 91 75 66 51 47 31 21

Nevezetességei[szerkesztés]

Pálos templomát és kolostorát a 17. században építették, berendezése a 17. és 18. században készült. Pálos mesterek munkája a hét oltár, a szószék, a szobrok és a festmények. Legnagyobb részüket a két leghíresebb pálos mester Ivan Ranger és Gabriel Taller készítette. Az orgona 1761-ben Ivan J. Eisl mester műhelyében készült rokokó stílusban. A kórus padjainak figurális faragványai 1700 körül készültek. A Szent József képet a szignatúra szerint a ljubljanai Johannn Potočnik festette 1782-ben. A bejáratnál padlózatba süllyesztve található az utolsó ozalyi Frangepán grófnak Frangepán Istvánnak 1577-ben készített sírlapja. Ivan Belostenec emléktáblája az épület falán látható. A templom alatti sírboltban nyugszanak Frangepán István gróf, Katalin nevű testvére, Barbara Peranski, gróf Delišimunović és valószínűleg az első horvát-latin szótár szerzője Ivan Belostenec is aki harminc évig, 1675-ben bekövetkezett haláláig élt itt. Ez az épület legrégibb része, ahova már 1500 körül is temetkeztek.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]