Kašt
| Kašt | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Ozaly |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Biserka Vranić |
| Irányítószám | 47284 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 32 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 430 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kašt
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 45° 41′ 50″, k. h. 15° 22′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 50″, k. h. 15° 22′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kašt témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kašt falu Horvátországban, a Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Károlyvárostól 27 km-re, községközpontjától 13 km-re északnyugatra, a Zsumberki-hegységben fekszik.
Története[szerkesztés]
Görögkatolikus plébániáját 1776 körül alapították, addig a badovinci Szent Miklós plébániához tartozott. Ma a plébániához Kašt, Brašljevica, Latkovići, Ognjanovci, Dragišići, Balići, Strahinići, Dančulovići, Rađenovići, Badovinci, Magovci és Priselje települések tartoznak. A falunak 1830-ban 6 háza és 77 lakosa, 1857-ben 96, 1910-ben 186 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2011-ben 46 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 96 | 124 | 168 | 187 | 208 | 186 | 199 | 215 | 192 | 168 | 153 | 117 | 88 | 89 | 78 | 46 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Remete Szent Antal tiszteletére szentelt görög katolikus plébániatemploma[4] 1828-ban épült, 1907-ben megújították. A templom a Zsumberki-hegység déli lejtőin, főhomlokzatával nyugat felé tájolva áll. Egyhajós épület, téglalap alaprajzú hajóval, valamivel szűkebb, téglalap alaprajzú, szegmentális záródású szentéllyel, valamint a szentélytől délre emelkedő a főhomlokzat feletti harangtoronnyal. A belső tér csehboltozatos. Az ikonosztáz a templom építésének idejéből származik, belső részét 1907-ben festették. A fapadok a 19. század végéről származnak. Zsumberk vidékének egyik legrégebbi görög katolikus temploma 1829-ben épült V. Mühlbauer károlyvárosi építész tervei alapján, klasszicista stílusban.
- A plébániát 1886-ban építették.
Források[szerkesztés]
- Ozaly község hivatalos oldala
- Az ozalyi turisztikai egyesület honlapja
- A zsumberki közösség honlapja
