Lipa (Generalski Stol)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lipa
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Károlyváros
Község Generalski Stol
Jogállás falu
Polgármester Ivan Škrtić
Irányítószám 47262
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség 40 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 162 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lipa (Horvátország)
Lipa
Lipa
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 24′ 20″, k. h. 15° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 20″, k. h. 15° 23′ 30″

Lipa falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Generalski Stolhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 16 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re északra, a Dobra jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A hagyomány szerint nevét egy óriási hársfáról kapta, mely a falu közepén állt. Itt állt egykor Lipa vára, melyet a 15. század közepén a Cilleiek, majd a Fragepánok uraltak. A falunak 1558-ban húsz adózó családja volt. 1576-ban a többi Dobra vidéki várral együtt tizenkétezer aranyforintért Zrínyi Miklós fiai Miklós és György vásárolták meg. Fejlődését elősegítette, hogy a tengerhez vezető fontos kereskedelmi út mellett feküdt. Különösen jelentős volt az itteni vásár, mely egészen a török korig nagy forgalmat bonyolított le és rendkívül jövedelmező volt. A török először 1408-ban hatolt be erre a területre és egészen Metlikáig pusztított. A támadások nagy változást okoztak a környék falvainak lakosságában. Mivel a támadások során a falvak elpusztultak, lakosságuk pedig fogságba esett vagy elmenekült pótlásukra a Frangepánok más vidékekről népesítették be újra őket. Ők lettek a mai lakosság ősei, vezetékneveik mindmáig megtalálhatók az itt élők körében. A Zrínyiek után a Tepsić, a Herendić, a Mihačević, majd a Lovinčić családok voltak a birtokosai. A helyi plébániát 1790-ben alapították, azelőtt a lešćei plébániához tartozott. A környék falvaiban többen űznek érdekes mesterségeket, azonban ezeket már csak alkalmanként gyakorolják. A Dobra mentén jövedelmező volt egykor a molnármesterség. A közelben Crno Kamanjén és Protulipán működött vízimalom. A kovácsmesterség hagyományát a lipov pesaki Šibenik család ápolja, de fennmaradt a fafaragó és a kőműves mesterség is. Kiváló minőségű munkáik egészen Károlyvárosig, sőt azon túl is eljutottak. A településnek 1857-ben 113, 1910-ben 130 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Vrbovskoi járásához tartozott. 2011-ben 40 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
113 110 122 128 121 130 113 138 130 106 111 88 78 69 47 40

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt plébániatemploma 1861-ben épült. Egyhajós épület sokszög záródású szentéllyel, homlokzata felett emelkedő harangtoronnyal, melyben három harang található. A középső harangot 2000-ben Krisztus születésének évfordulóján öntötték. A templom bejárata a homlokzat felől van, előtte Jézus és Szűz Mária szobrai láthatók. A főoltár Szent Miklós képe mellett kétoldalt Szent Cirill és Szent Metód szobrai állnak. Két mellékoltára Szent Antal és a Kármelhegyi Szűzanya tiszteletére van szentelve. A Szent Antal oltár Szent Péter és Pál apostolok szobraival amerikai emigránsok ajándéka. A Kármelhegyi Szűzanya oltárát két női szent, Szent Lúcia és Szent Apollónia szobrai díszítik. A mellékoltárok képei 1900-ban készültek. A szentélytől jobbra tágas sekrestye nyílik. A bejárattól balra található a keresztelő medence. A sekrestye felett a kegyúrnak fenntartott kórus áll, melyet még az egykori birtokos Lovinčić családnak építettek. A családnak a faluban kastélya is áll, melyet a múlt század végén kezdtek meg tulajdonosai felújítani.
  • Lipa középkori várának maradványai.
  • A Lovinčić család kastélya.
  • Különleges a Dobra Lipa és Protulipa közötti vízesése.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]