Plaški

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Plaški
Plaški központja
Plaški központja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségPlaški
Jogállásfalu
PolgármesterIvan Šego
Irányítószám47304
Körzethívószám(+385) 047
Népesség
Teljes népesség1650 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 05′, k. h. 15° 22′Koordináták: é. sz. 45° 05′, k. h. 15° 22′
Plaški weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Plaški témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Plaški falu és község Horvátországban, Károlyváros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 50 km-re délnyugatra, Ogulintól 27 km-re délkeletre a Plaški-mezőn a 42-es számú főút mentén fekszik. Közigazgatásilag Janja Gora, Jezero, Lapat, Latin, Međeđak, Kunić és Pothum Plaščanski települések tartoznak hozzá.

Története[szerkesztés]

A rómaiak i. e. 35 és 33 között a tengerpart irányából hódították meg ezt a vidéket és Illyricum provincia részévé tették. A római kétségtelen jelenlétéről tanúskodnak az itt talált római pénzek. A település nevének korábbi formái „Plas, Plasy, Plazy” voltak az ősi horvát oklevelekben, mely eredeti értelmében sík termékeny földet jelölt. Első írásos említése 1163-ban történt a spliti püspökség oklevelében. Plébániáját 1185-ben a korbáviai püspökség oklevelében említik először, melyhez akkor tartozott. Plazy megye (comitatus Plazy) 1193-ig különleges közigazgatási terület volt, ekkor azonban Modrus megye része lett és III. Béla adományaként a vegliai Frangepán család uralma alá került. Az ősi plaški Frangepán vár a Plaška glava lábánál épült a 12. század végén, vagy a 13. század elején. A Frangepánok nevében az uradalmat familiárisaik a Zebićek igazgatták, akiknek nevét Plaški egyik településrésze őrizte meg. 1493. szeptember 9-én a Hadum Jakub boszniai szandzsákbég serege a korbáviai csatában nagy vereséget mért Derencsényi Imre horvát bán rosszul felfegyverzett, főként felkelőkből álló horvát seregére. A csatában számos horvát nemes között maga Derencsényi is elesett. A csata után a törökök Plaški vidékét is teljesen elpusztították és Modrushoz hasonlóan puszta maradt. Frangepán Bernát gróf 1500-ban kelt oklevelében Plaški várát az uralma alá tartozó török elleni végvárként említi. A katonai határőrvidék megszervezése után a 16. században Ogulin igazgatása alá került. A haditanács Grazban hozott döntése alapján Plaški környékére is pravoszláv szerb lakosságot telepítettek. A szerbek több hullámban 1609-ben, 1639-ben és 1666-ban a török által elfoglalt területekről települtek erre a vidékre. A vlach jog alapján kiváltságaikért cserében katonai szolgálattal tartoztak.

1663-ban építették azt a védőtornyot, mely körül a későbbi település kialakult. A 18. század közepétől az ogulini gyalogezred egyik egysége állomásozott itt. A felső-károlyvárosi görögkeleti püspökséget 1711-ben alapították. Első székhelye az Ogulin melletti Gomirje kolostora volt, majd 1721-től 1941-ig kétszázhúsz éven át Plaški volt a központja. Az első pravoszláv plébániát 1700 körül hozták itt létre és a pravoszláv egyházközség a mai napig is működik. A Legszentebb Istenanya Bemutatása tiszteletére szentelt székesegyházukat Danilo Jakšić püspök építtette 1756 és 1763 között. A püspöki palota 1784-ben épült. Az épületet a II. világháború alatt az usztasák felgyújtották és a kommunista hatóságok csak az 1970-es évek végén engedélyezték újjáépítését.

A Páduai Szent Antalról elnevezett katolikus egyházközséget 1769-ben alapították, azonban a hívek csekély száma miatt a saborskoi plébános irányítása alá tartozott. A Szent Anna templomot 1807-ben építették, 1835 körül Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték újra és ma is ez a település katolikus plébániatemploma. 1744-ben ortodox egyházi iskola nyílt a településen, 1773-ban pedig egyházi bíróság alakult. 1881-ben a határőrvidék megszüntetésével megszűnt a katonai közigazgatás és területét a polgári közigazgatásba integrálták. Plaški Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásának egyik községe lett és egészen az Osztrák-Magyar Monarchia felosztásáig oda tartozott. A falunak 1857-ben 554, 1910-ben 614 lakosa volt.

1918. október 23-án kikiáltották az egységes délszláv államot, mely hivatalosan december 1-jén jött létre. A II. világháború különösen sok szenvedést hozott a település lakóira. A német támogatással létrejött horvát állam hadserege és szabadcsapatai megkezdték a zsidó, roma és a partizánokat támogató szerb lakosság haláltáborokba gyűjtését, sokakat meggyilkoltak. 1941. június 17-én innen hurcolták el Sava Trlajić felső-károlyvárosi pravoszláv püspököt a gospići gyűjtőtáborba, majd a Velebit hegységbe ahol kétezer szerb hívével együtt 1941 augusztusában meggyilkolták. Traljićot 1998-ban a pravoszláv egyház szentté avatta. Plaški területén több partizánegység is tevékenykedett, akik nevüket azokról a helyekről kapták, ahol fészkeik voltak. 1943. április 6-án Plaškiból kivonultak az olasz megszálló csapatok. Október 12. és 15. között a kultúrház épületében tartotta második, történelmi ülését az országos antifasiszta tanács, amelyen az ismert költő Vladimir Nazor elnökölt. Ezen határozatot fogadtak el Dalmácia, Isztria és Zára városának 1920-ban, 1924-ben és 1941-ben tett igazságtalan elvétele ügyében. Ennek a horvát történelem szempontjából fontos eseménynek az emlékművét az 1990-es években a szerbek lerombolták. 1944. január 1-jén az addigi kisebb partizán csoportokból szervezett plaški partizánegység elfoglalta a települést. A délszláv háború idején a település az önkényesen kikiáltott krajinai szerb köztársaság része volt. A horvát csapatok 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelet során szabadították fel. A szerb lakosság nagy része elmenekült. Az üresen maradt házakba Banja Luka és Északnyugat-Bosznia területéről érkezett horvátok költöztek. Később sokan továbbálltak, mások a nagy munkanélküliség ellenére itt maradtak és ma is itt élnek. Az utóbbi időben sok szerb őslakos is visszatért. Újra működik a pravoszláv egyházközség és 1999-óta újra van ortodox papja is a településnek. A 2004/2005-ös tanévtől megindult az alapiskolai tanítás és a pravoszláv hitoktatás. Plaškiban ma öt kávézó, négy élelmiszerbolt, két kínai üzlet, könyvtár és olvasóterem, pravoszláv és római katolikus plébánia, labdarúgóklub, alapiskola működik. 2011-ben a falunak 832, községnek összesen 3702 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
554 546 694 691 669 614 719 762 675 832 858 881 993 1116 993 832

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Legszentebb Istenanya Bemutatása tiszteletére szentelt székesegyházat[4] 1756 és 1763 között építették. 1906-ban Janko Holic zágrábi építész tervei szerint orosz stílusban újították meg, ekkor nyerte el mai formáját. Barokk szentélyét 1733-ban építették, ikonosztázát 1907-ben festette Ivan Tišov horvát festőművész. 1721-től 1941-ig kétszázhúsz éven át volt ortodox püspökség székhelye. A templom mellett korábban barokk-klasszicista stílusú püspöki palota állt, mely a 18. század végén épült Josip Stiller károlyvárosi építész tervei szerint.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1807-ben épült. A II. világháború idején leégett, de 1968-ban újjáépítették. A délszláv háború idején szerb szabadcsapatok fegyverraktárnak használták. A háború után a betelepülő horvátok megtisztították és megújították. A templom négyszög alaprajzú sokszögletes szentélyzáródással. Berendezése egyszerű.
  • A településen kívül az erdős Plaška glava nevű magaslaton találhatók Plaški középkori várának maradványai.[5] A várat a Frangepánok építették a 14. század közepén. A várat 1401-ben említik először. A törökök 1592-ben rombolták le és azóta pusztul. A lelőhelyen vár hengeres tornyának és védőfalainak maradványai találhatók.
  • A plaški iskola épülete[6] a település központjában található. Tizenegy ablaktengely hosszúságú főhomlokzata délkelet felé, a Katarina Zrinska tér felé néz. Az épület szabályos U alaprajzú, hosszú kétszintes utcai szárnnyal, és két rövidebb udvari szárnnyal. Minden homlokzat rusztikus kialakítású, egyszerű téglalap alakú ablakokkal. Az épület a 19. század végén épült, miután a zágrábi főparancsnokság kiadott egy új iskolai szabályzatot, amely szerint a krajinai iskolarendszert megreformálták. A szóban forgó épület a kilencvenes évekig iskolaként szolgált.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Plaški – nepoznata historija. Plaski.home.blog