Cvitović (Szluin)
| Cvitović | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Szluin |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Bogović |
| Irányítószám | 47240 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 234 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′, k. h. 15° 35′Koordináták: é. sz. 45° 08′, k. h. 15° 35′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cvitović falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Szluinhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Károlyvárostól 41 km-re délre, községközpontjától 3 km-re északra, a Kordun területén fekszik.
Története[szerkesztés]
Cvitović (egykor Ladihovići) plébániáját és Szent Miklós templomát már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes. Ladihovići egyike volt az ország nemesi közösségeinek. Birtokaik, melyeket a török hódításig megtartottak a Korana két partján Lađevac és Szluin irányában a Glina és a Klokoč forrásvidékére terjedtek ki határosan a klokoči, smrčkovići és stojmerići nemesi területekkel. A közösség feje a bíró (knežinjak) volt. A legjelentősebb nemesi családok a Fabianić, Nemanić, Herendić, Sanković, Nikšić vagy Mikšić és Cvetović családok voltak. A falu utolsó plébánosát 1574-ben említik. 1582-ben Hasszán boszniai pasa támadásakor a középkori templomot is felégette a török és csak a harangtorony maradt meg belőle, melyet ezt követően őrtoronyként használtak. A török uralom alóli felszabadulás után a település előbb a szluini plébániához tartozott, majd 1790-ben Cvitović újra plébánia központja lett. A plébániatemplomot a hívek a régi torony mellé építették fel. Első plébánosa a pálos rendbeli Joakim von Stauber volt. A templomot többször bővítették és javították. A mai templomot 1905-ben építették. A templom tornyát, mivel messziről is látszik az 1991-es háborús események során többször használták tüzérségi célpontként. Miután a szerbek a települést elfoglalták 1992. március 18-án a templomot is felgyújtották. A horvát lakosság legnagyobb része elmenekült. Néhány horvát lakos, akik a szerb uralom alatt is itt maradtak saját házaikban rejtegették a templom Szent Rókus és Szent Miklós szobrait. A települést 1995 augusztusában a Vihar hadművelettel szabadította fel a horvát hadsereg. A templomot 1996 és 2001 között újjáépítették. A falunak 1857-ben 681, 1910-ben 632 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásához tartozott. 2011-ben 278 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 681 | 603 | 540 | 634 | 605 | 632 | 508 | 549 | 659 | 848 | 539 | 527 | 1016 | 929 | 362 | 278 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1905-ben épült a régi templom helyén. 1992-ben a szerbek felgyújtották. Az újjáépítés 1996-ban kezdődött és 2001-ben fejeződött be.
- A plébánia mellett álló Szent Valentin kápolnát már 1842-ben említik. Egyszerű falusi kőművesek építették meglehetősen igénytelen formában. Mára alapos felújításra vár.
- A plébánia épülete 1764-ben épült. Mivel az idő vasfoga eléggé megviselte 1989-ben teljesen megújították. A szerb uralom idején súlyos károkat szenvedett, de 1995 után felújították.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Szluin város hivatalos oldala
- Szluin turisztikai egyesületének honlapja
- A megye turisztikai egyesületének honlapja
- A gospić – senji püspökség honlapja
Irodalom[szerkesztés]
- Radoslav Lopašić: Uspomena na put u Slunjsku krajinu.
- Radoslav Lopašić: Gradovi oko Kupe i Korane.
- Hrvoje Salopek: Ogulinsko-modruški rodovi.
- Milan Radeka: Kordun u prošlosti.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
