Vituny
| Vituny | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Ogulin |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Nikola Magdić |
| Irányítószám | 47300 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 77 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 370 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Vituny (horvátul Vitunj) falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ogulinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Károlyvárostól 39 km-re délnyugatra, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, a Klek északi lábánál, a Vituny pataka[2] (Vitunjčica) völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]Vituny várának építési ideje nem ismert, csak annyit tudni, hogy 15. századi első említésekor már a Frangepánoké volt. 1437-ben Frangepán Györgyé, majd az 1449-es birtok megosztáskor a család modrusi ágának őse Frangepán István kapta, akit 1481-ben Hunyadi Mátyás is megerősített birtokaiban. Frangepán Bernardin gróf 1493 után elkezdte felépíteni Ogulin várát és az új vár uradalmát részben a vitunyi uradalomból alakította ki. Ogulin felépítésével Vituny jelentősége jelentősen csökkent, a korszerűtlen erősséget többé már nem javították és fokozatosan romossá lett. Egy 1575-ös feljegyzés szerint ekkor már elhagyatottan állt. Később a falu határában a Vituny patakának tiszta vízét kihasználva pisztráng nevelő telepeket alakítottak ki.
A falunak 1857-ben 588, 1910-ben 250 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 2011-ben a 94 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 588 | 860 | 779 | 382 | 277 | 250 | 219 | 226 | 223 | 208 | 197 | 178 | 160 | 149 | 141 | 94 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Klek alatt egy meredek 650 méter magas kúpon, egy hosszúkás magaslat keleti végében találhatók Vituny várának romjai. A várat a hegygerinc folytatásától két árok határolja el. Legépebben fennmaradt része az árok fölé magasodó, de a belső vár felől nyitott patkó alakú torony. A torony mögött a belsővár legmagasabb pontján állt az öregtorony, mellette a belsővár udvara közepén egy kútszerű lyukkal, mely talán víztározó ciszterna lehetett. A várudvart egy L alakú palotaépület fogta közre, melynek alapfalai ma is látszanak.
- A vár közelében ered a Vitunjčica patak, mely a hegy gyomrában valószínűleg összeköttetésben van a Biela lasica hegy alatti völgyben vezető Rudolf-út mentén folyó Jasenak patakkal. A Vitunjčica mindjárt a forrásánál malmokat hajt, majd az Ogulini völgyben Dobrába torkollik.
További információk
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]Dr. Erödi Béla: Modrus-Fiume megye. In: Földrajzi Közlemények XV. kötet Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavonii Zagreb 1920.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Dr. Erödi Béla: Modrus-Fiume megye, In: Földrajzi Közlemények XV. kötet, 156. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 30.)

