Ugrás a tartalomhoz

Vituny

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vituny
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségOgulin
Jogállásfalu
PolgármesterNikola Magdić
Irányítószám47300
Körzethívószám(+385) 047
Népesség
Teljes népesség77 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság370 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 17′ 17″, k. h. 15° 08′ 38″45.288000°N 15.144000°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 17″, k. h. 15° 08′ 38″45.288000°N 15.144000°E
Térkép

Vituny (horvátul Vitunj) falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ogulinhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Károlyvárostól 39 km-re délnyugatra, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, a Klek északi lábánál, a Vituny pataka[2] (Vitunjčica) völgyében fekszik.

Története

[szerkesztés]

Vituny várának építési ideje nem ismert, csak annyit tudni, hogy 15. századi első említésekor már a Frangepánoké volt. 1437-ben Frangepán Györgyé, majd az 1449-es birtok megosztáskor a család modrusi ágának őse Frangepán István kapta, akit 1481-ben Hunyadi Mátyás is megerősített birtokaiban. Frangepán Bernardin gróf 1493 után elkezdte felépíteni Ogulin várát és az új vár uradalmát részben a vitunyi uradalomból alakította ki. Ogulin felépítésével Vituny jelentősége jelentősen csökkent, a korszerűtlen erősséget többé már nem javították és fokozatosan romossá lett. Egy 1575-ös feljegyzés szerint ekkor már elhagyatottan állt. Később a falu határában a Vituny patakának tiszta vízét kihasználva pisztráng nevelő telepeket alakítottak ki.

A falunak 1857-ben 588, 1910-ben 250 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 2011-ben a 94 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
58886077938227725021922622320819717816014914194

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Klek alatt egy meredek 650 méter magas kúpon, egy hosszúkás magaslat keleti végében találhatók Vituny várának romjai. A várat a hegygerinc folytatásától két árok határolja el. Legépebben fennmaradt része az árok fölé magasodó, de a belső vár felől nyitott patkó alakú torony. A torony mögött a belsővár legmagasabb pontján állt az öregtorony, mellette a belsővár udvara közepén egy kútszerű lyukkal, mely talán víztározó ciszterna lehetett. A várudvart egy L alakú palotaépület fogta közre, melynek alapfalai ma is látszanak.
  • A vár közelében ered a Vitunjčica patak, mely a hegy gyomrában valószínűleg összeköttetésben van a Biela lasica hegy alatti völgyben vezető Rudolf-út mentén folyó Jasenak patakkal. A Vitunjčica mindjárt a forrásánál malmokat hajt, majd az Ogulini völgyben Dobrába torkollik.

További információk

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

Dr. Erödi Béla: Modrus-Fiume megye. In: Földrajzi Közlemények XV. kötet Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavonii Zagreb 1920.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Dr. Erödi Béla: Modrus-Fiume megye, In: Földrajzi Közlemények XV. kötet, 156. o.
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  4. Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 30.)