Trg (Ozaly)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trg
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Károlyváros
Község Ozaly
Jogállás falu
Polgármester Biserka Vranić
Irányítószám 47280
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség 185 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 120 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trg (Horvátország)
Trg
Trg
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 37′ 00″, k. h. 15° 30′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 00″, k. h. 15° 30′ 15″

Trg falu Horvátországban, a Karlovác megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 15 km-re északra, községközpontjától 3 km-re keletre a Kulpa jobb partján, a folyó kanyarulatában fekszik.

Története[szerkesztés]

A Kulpa kanyarulatában, mely itt egy valóságos félszigetet alkot már a középkorban állt település, mely a félsziget neve után horvátul Ključnak neveztek. Trg eredetileg nem a mai helyén, hanem kissé lejjebb a mezőn állt, azonban a sorozatos ellenséges betörések miatt 1329-ben lakóit a biztonságosabb, a folyótól három oldalról védett mai helyére költöztették. 1329. június 17-én Mikcs bán megerősítette kiváltságaikat, melyet 1459-ben a zágrábi káptalan írásban újra lefektetett. A település Mindenszentek tiszteletére szentelt gótikus plébániatemplomát és Leonard nevű papját már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statutumában "omnium sanctorum de Foro" alakban. A falut latinul ugyanis Forumnak hívták, ennek felel meg mai horvát neve is mely vásárteret, piacot jelent. 1544-ben Ozaly vára és uradalma a Frangepánoktól a Zrínyiek fennhatósága alá került, akik megpróbálták az uradalom területén élők kiváltságait alaposan megnyirbálni és főként a török elleni harcok kiadásainak fedezésére adót fizettettek velük. Jogaikat csak a 18. században Mária Terézia uralkodása alatt nyerték részben vissza. Az 1668-as egyházlátogatás szerint temploma falazott. Főoltára a Mindenszentek, egyik mellékoltára a Boldogságos Szűzanya, míg újonnan épített másik mellékoltára Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére volt szentelve. A templom tágas volt, sekrestyéje és szentélye boltozott, a többi rész mennyezete fából készült. Fából építették harangtornyát is, melyben két harang volt. A plébániának nem volt anyakönyve, de épülete teljesen új volt. Ma a templom kerítésének bejáratánál balra találhatók a régi plébánia romjai, melyből mára csak a külső falak maradványai maradtak meg. A plébánosnak hét hold földje volt Ključon, két hold Podbrežjén, kettő a Kulpa túloldalán, melyet Zrínyi Pétertől kapott csereként. A plébánosnak öt jobbágy adózott. A templomon kívül a falunak még egy Szent Katalin kápolnája is volt, mely közvetlenül a Kulpa mellett álló dombon a Katarinšćak-forrásnál állt. Körülötte temető volt, ezért innen még manapság is kerülnek elő emberi csontok. Az 1668-as vizitáció újjonan építettnek mondja, melynek oltárát Babonics Boldizsár özvegye Mihalics Katalin építtette. A kápolnának Zrínyi Katalin hagyatékán kívül száz forint vagyona volt, melyet egy harcban elesett katona hagyott rá. A falut fekvéséből adódóan gyakran pusztították árvizek, így 1810-ben, 1815-ben, 1816-ban és 1824-ben is. Az iskola alakövét 1856 augusztus 29-én rakta le Josip Hederić plébános és 1862-re készült el teljesen. Az épület ma is áll. Ide jártak a helyieken kívül a szomszédos Polje, Trešćerovac, Zorkovac, Mirkopolje sőt egy ideig Ozaly gyermekei is, mert ott ekkor még nem működött iskola. Első tanítója Stjepan Kovačina volt, aki 1871-ig működött itt. A falunak 1857-ben 393, 1910-ben 487 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2011-ben 185 lakosa volt.


Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
393 456 407 430 453 487 476 478 491 503 517 451 416 403 287 185

Nevezetességei[szerkesztés]

A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemploma a 14. században már állt. A templomot a 18. század végén barokk stílusban építették át, oltárai a 17. századból, kis rozzant állapotú orgonája a 18. századból származik.


Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

E. Laszovsky: Trg kod Ozlja Zagreb, 1902.

Jegyzetek[szerkesztés]