Ugrás a tartalomhoz

Trg (Ozaly)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségOzaly
Jogállásfalu
PolgármesterBiserka Vranić
Irányítószám47280
Körzethívószám(+385) 047
Népesség
Teljes népesség169 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 37′ 01″, k. h. 15° 30′ 14″45.617000°N 15.504000°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 01″, k. h. 15° 30′ 14″45.617000°N 15.504000°E
Térkép

Trg falu Horvátországban, a Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik.

Károlyvárostól 15 km-re északra, községközpontjától 3 km-re keletre a Kulpa jobb partján, a folyó kanyarulatában fekszik.

A Kulpa kanyarulatában, mely itt egy valóságos félszigetet alkot már a középkorban állt település, mely a félsziget neve után horvátul Ključnak neveztek. Trg eredetileg nem a mai helyén, hanem kissé lejjebb a mezőn állt, azonban a sorozatos ellenséges betörések miatt 1329-ben lakóit a biztonságosabb, a folyótól három oldalról védett mai helyére költöztették. 1329. június 17-én Mikcs bán megerősítette kiváltságaikat, melyet 1459-ben a zágrábi káptalan írásban újra lefektetett. A település Mindenszentek tiszteletére szentelt gótikus plébániatemplomát és Leonard nevű papját már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statutumában "omnium sanctorum de Foro" alakban. A falut latinul ugyanis Forumnak hívták, ennek felel meg mai horvát neve is mely vásárteret, piacot jelent. 1544-ben Ozaly vára és uradalma a Frangepánoktól a Zrínyiek fennhatósága alá került, akik megpróbálták az uradalom területén élők kiváltságait alaposan megnyirbálni és főként a török elleni harcok kiadásainak fedezésére adót fizettettek velük. Jogaikat csak a 18. században Mária Terézia uralkodása alatt nyerték részben vissza.

Az 1668-as egyházlátogatás szerint temploma falazott. Főoltára a Mindenszentek, egyik mellékoltára a Boldogságos Szűzanya, míg újonnan épített másik mellékoltára Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére volt szentelve. A templom tágas volt, sekrestyéje és szentélye boltozott, a többi rész mennyezete fából készült. Fából építették harangtornyát is, melyben két harang volt. A plébániának nem volt anyakönyve, de épülete teljesen új volt. Ma a templom kerítésének bejáratánál balra találhatók a régi plébánia romjai, melyből mára csak a külső falak maradványai maradtak meg. A plébánosnak hét hold földje volt Ključon, két hold Podbrežjén, kettő a Kulpa túloldalán, melyet Zrínyi Pétertől kapott csereként. A plébánosnak öt jobbágy adózott.

A templomon kívül a falunak még egy Szent Katalin kápolnája is volt, mely közvetlenül a Kulpa mellett álló dombon a Katarinšćak-forrásnál állt. Körülötte temető volt, ezért innen még manapság is kerülnek elő emberi csontok. Az 1668-as vizitáció újonnan építettnek mondja, melynek oltárát Babonics Boldizsár özvegye Mihalics Katalin építtette. A kápolnának Zrínyi Katalin hagyatékán kívül száz forint vagyona volt, melyet egy harcban elesett katona hagyott rá. A falut fekvéséből adódóan gyakran pusztították árvizek, így 1810-ben, 1815-ben, 1816-ban és 1824-ben is. Az iskola alapkövét 1856 augusztus 29-én rakta le Josip Hederić plébános és 1862-re készült el teljesen. Az épület ma is áll. Ide jártak a helyieken kívül a szomszédos Polje, Trešćerovac, Zorkovac, Mirkopolje sőt egy ideig Ozaly gyermekei is, mert ott ekkor még nem működött iskola. Első tanítója Stjepan Kovačina volt, aki 1871-ig működött itt. A falunak 1857-ben 393, 1910-ben 487 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2011-ben 185 lakosa volt.

Lakosság változása[2][3]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
393456407430453487476478491503517451416403287185

A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] a 14. században már állt. A templomot a 18. század végén barokk stílusban építették át, oltárai a 17. századból, kis rozzant állapotú orgonája a 18. századból származik. A templom a település központjában, a Kulpa-folyó mentén található. A középkori épületből a szentély alaprajza és ablakai maradtak meg. Egyhajós épület, téglalap alaprajzú hajóval, keskenyebb téglalap alakú szentéllyel, a szentélytől északra levő sekrestyével és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. A belső falfestményeiből ma két réteg látható a 16. századból, illetve a késő barokk időszakból. Az északi falon a pálos mesterek által készített illuzionista oltár látható. A főoltár oltárképe 1765-ből származik.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emilij Laszowski: Trg kod Ozlja. Vjesnik Arheološkog muzeja u Zagrebu, VI. évf. 1. sz. (1902)

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 11.
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-302.